Számvitel az internetes tranzakciókkal kapcsolatban
Külön sem az ÁFA törvény, sem a SZJA törvény, sem az APEH e törvényekhez kiadott állásfoglalásai nem szabályozzák az elektronikus kereskedelmet, mert mindazokat az előírásokat (számlaadás, stb.) be kell tartani, melyeket a nem elektronikus kereskedelem esetében is. Ezáltal az ÁFA elszámolás például nincs külön szabályozva az internetes kereskedelemben.
Szintén felmerül, hogy internetes bankkártyás fizetésnél - külföldről - hogyan kaphatunk az APEH által elfogadható bizonylatot/számlát? Nos, az internetes vásárlások esetén történő nyugta- ill. számlaadási kötelezettség nem bankjogi, hanem adójogi kérdés. Technikai kivitelezését tekintve az azonnali számlaadás csak akkor lehetséges, ha a web olyan autentikus bizonylatot tud továbbítani a bankkártyával fizető ügyfélnek, amely megfelel a számla formai és tartalmi követelményeinek. Utóbbi a nehezebb kérdés, itt ugyanis a számla, mint okirat hiteles és eredeti voltát kell biztosítani, ami nem lehetetlen, de elektronikus aláírást kell produkálni hozzá.
Ennek bevezetéséig marad az utólagos postázás, vagy az adóhatóság - ahogy erre már volt is példa! - ezekben az esetekben bizonylatként elfogadja az internetes megrendelés kiprintelt másolatát.
A következő fejezetben bemutatjuk, mit jelent az aláíráscsíkon lévő három számjegy, továbbá érintjük az SSL és a SET, valamint az EMV fogalmát is.
Kapcsolódó linkek:
Az interneten használható bankkártyák listája
Kártyás fizetést fogadó honlap üzemeltetők részére nyújtott szolgáltatásunk
On-line kártyaigénylés
ikonra.