Emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték - számoltunk vele...

2012.10.23. 21:21 | Hírek

Aki azt hitte, hogy 2012. július 1-től végleges a 2013. január 1-től esedékes pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, tévedett. Október 5-én robbant a hír: a készpénzfelvétel után nem a tervezett 1, hanem 3 ezrelék pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni, október 17-én pedig azt is megtudtuk, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz.

A készpénzfelvételek után 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni az eredetileg tervezett 1 ezrelék helyett, a tranzakciós illetéket pedig nem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illetéket - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én a kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter aztán október 17-én szerdán egy másik kormányszóvivői tájékoztatón már azt jelentette be, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, a tranzakciós illeték általános mértéke pedig 1 helyett 2 ezrelék lesz. A tranzakciós illeték mértékének 2 ezrelékre emeléséből a kormány összesen 130 milliárd forint pluszbevételt vár, 90 milliárdot a pénzintézeti szektorból, 40 milliárdot a kincstártól. A bankadótól 72 milliárd forint többletbevételt várnak.

Néhány nap múlva a Napi Gazdaság arról írt, hogy nem csak az ATM készpénzfelvételekre fog vonatkozni a megemelt illeték, de a lap szerint fizethetünk a bankfiókokban történő készpénzfelvétel után is és illetékköteles lehet a banki valutakifizetés és a valutaváltás. Ugyancsak 3 ezrelékes illeték terheli majd a postai bankkártyás tranzakciókat, hiszen azok - hiába futnak POS terminálon - készpénzfelvételnek minősülnek. Az adó szintén vonatkozik majd a sárga csekkes befizetésekre. (Ezért aki - régi szokás alapján - felveszi a fizetését készpénzben, majd azt sárga csekkeken befizeti, az máris 2 helyett 6 ezreléket fog fizetni.)

A várt 30 milliárd forint ugyanis pusztán az ATM-használatból nem jön ki. Az MNB statisztikái szerint az idei első félévben csaknem 60 millió készpénzfelvételi tranzakció történt hazai kártyákkal, összesen 2966 milliárd forint értékben. Az egy készpénzfelvételre jutó átlagos összeg 2010 első féléve óta 50 ezer forint körül mozog, az új illetékkel vélhetően ennél alacsonyabb lehet a jövőben. Mindez azt jelzi, hogy az ügyfelek átlagosan 149 forintot fizetnek majd egy-egy készpénzfelvétel után. Ez esetben viszont pusztán az ATM-ekből 18 milliárd forint alatt marad majd a bevétel.

De megvizsgálhatjuk mindezt abból a szempontból is, hogy mennyi terhet ró ez a munkáltatókra és a munkavállalókra, hiszen korábban olyan kormányzati érvelés is elhangzott, hogy párszáz forintot mindenki ki tud fizetni. 2012. augusztus hónapig számítva az idei évben a nettó átlagkereset a családi kedvezmények nélkül 142.500 forint volt. (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21208.pdf)

Ha ezt a jövedelmet a munkáltató átutalja, akkor a járulékokkal megnövelt összegre (hiszen a munkáltató a közterheket is átutalja) mintegy 366 forintot fizet havonta. Ideális esetben, ha az alkalmazott a fizetését mind átutalással és bankkártyás vásárlással intézi, akkor az átlagos nettó kereset után további 286 forintot fizet. Ezt valóban ki lehet bírni, csakhogy nem ez az ideális eset a jellemző.

Amennyiben például hitelkártyával költünk, és azt a fizetésünkből teljes egészében visszafizetjük a költési időszak végén, akkor ez a szám megduplázódik, 572 forint lesz, hiszen a hitelkártyás költéseink és a költött összeg visszafizetése után is adózunk.

Azonban sokan előszeretettel veszik fel fizetésüket készpénzben ATM-ből, majd fizetik be sárga csekken. Ekkor már 3 ezrelékkel számolva 428 forintot fizet ki az ügyfél, majd ebből befizeti sárga csekken a jövedelme 27%-át rezsire, mely a KSH 2012. tavaszi adatai szerint (forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyelo11.pdf) az egy főre jutó lakásfenntartásra és háztartási energia aránya, ez további 115 Ft adót jelent. Ekkor összesen 543 forintnál tartunk.

Ha azonban csak a sárga csekkekre jutó pénzt veszi ki az ügyfél és megmaradó pénzének felét hitelkártyával költi el, ami kb. 50.000 Ft, a maradék 50 ezer forintot pedig átutalja, akkor a hitelkártyás költéseire, az átutalásaira és a sárga csekkekre kivett összegre együttesen 423 forintnál járunk, amit a pénzügyi tranzakciós illetékre kell kifizetnie.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egyre terjednek az ingyenes számlavezetést havi 150.000 Ft-os jóváíráshoz kötő bankszámlák, és feltételezzük, hogy ezt a jövedelmet az ügyfél fizetése nem éri el, ezért egy egyszeri 150 ezer forintos megtakarítást utaltat havonta az ügyfél egy másik saját vagy házastársa számlája között az ingyenes számlavezetés érdekében, úgy további 2x300 forint pénzügyi tranzakciós illetékről van szó havonta.

FIGYELEM! Ez fejenkénti átlagösszeg, azaz egy 2 felnőttet magában foglaló családban 2-vel szorozni ezt az értéket! Összességében 2 keresővel rendelkező családokban, átlagkeresettel számolva legalább évi kb. 7.000 Ft-ot, de a fenti költési szerkezet alapján szélsőséges esetben akár közel évi 13 ezer Ft-ot, 150 ezer forint utaztatásával pedig még plusz 7.200 pénzügyi tranzakciós illetéket fizetünk az államnak, melyhez társul még a munkáltató évi kb. 4.500 forintja is, két felnőtt esetében 9.000 forintja.

Nem elbagatellizált pár száz forintokról van tehát szó! (Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2012. november 8-án az M1 Az Este című műsorában arról beszélt, hogy az egyenlegjavító programban foglaltakat nem tekintik megszorításoknak.)

További „érdekesség", hogy a telefonadóval megnövelt távközlési számlák befizetésekor a telefonadóra is kifizetjük a pénzügyi tranzakciós illetéket, mely bár nem nagy összeg, de mégis csak az adó adójának tekinthető, sőt, ha az ÁFÁ-t is adónak tekintjük, akkor egyből két adófajtára is fizetünk egy harmadik adót (az ÁFA utáni adó már viszont nem csak a távközlési számlákra, hanem minden háztartási számlára vonatkozik!).

Mint már korábban írtuk egy hasonló cikkben, a pénzügyi tranzakciós illeték igazából nem úszható meg külföldi bankolással (mert az sokkal drágább és kényelmetlenebb lehet pénzügyi tranzakciós illeték nélkül, mint ha itthon maradunk és kifizetjük az illetéket), ezért egyetlen kibúvó lehetséges alóla: ha készpénzben kérjük fizetésünket és csak készpénzben költjük el, a sárga csekkeket pedig nem a postán, hanem mindegyiket az adott szolgáltatónál közvetlenül fizetjük be, vagy legalábbis annak bankjában, mert az mentes az illeték alól, nem kímélve ezzel időt, fáradságot, és feltételezve, hogy ez nem kerül többlet költségbe (pl. közlekedési bérlettel utazunk). Ez azonban egy nagyon furcsa megoldás lenne, mert ennél már szerencsére készpénzmentesebbek lettünk az elmúlt 20 évben és a munkáltatók sem díjaznák az ötletet (rájuk nézve ez - ha bankszámláról fizetik - háromszoros teher, plusz a készpénzfelvétel és a készpénzszállítás díja).

Nem marad tehát más út, mint minimalizáljuk az adót, tehát az összes költésünket sárga csekk helyett internetbankban fizessük, eseti átutalást indítva a sárga csekken szereplő bankszámlaszámra és az átutalás közleményében a sárga csekk befizetőazonosítóját vagy közleményét feltüntetve, vagy térjünk át a csoportos beszedésre, vagy fizessünk átutalással, ahol pedig a hétköznapi költéseink során lehet, ott bankkártyával fizessünk, a hitelkártyában pedig térjünk át a visszatérítést nyújtó kártyákra, melyek 10-20-szorosan is kompenzálhatják a pénzügyi tranzakciós illetéket, hiszen a hitelkártyáknál megszokott az 1%-os általános visszatérítés, de elérhető 2% általános visszatérítés, vagy 4% üzletprofil szerinti visszatérítés is, sőt, egyes kereskedőknél még ennél is nagyobb kedvezmények érhetők el.

Persze az is kérdés, hogy - mivel a pénzügyi tranzakciós illetéket a hitelintézeteknek kell fizetniük -, mennyit hárítanak majd át ebből az ügyfelekre. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a bankokkal történt egyeztetések nyomán úgy nyilatkozott, hogy a teher felét háríthatják át a hitelintézetek a fogyasztókra. Ezt elég nehéz lesz mérni, hiszen a bankok elég sok helyre elbujtathatják a pénzügyi tranzakciós illetékből eredő többletkiadásukat, például a sokféle díjakba csomagolhatják be, de lecsíphetnek a betéti kamatokból vagy megnövelhetik a hitelkamatokat is. A sárga csekkek utáni illeték is kérdéses, hiszen a Magyar Posta nem háríthatja át közvetlenül a díjat az ügyfelekre (eleve neki kell fizetnie és az ügyfél nem az ő ügyfele, ő csak közvetíti a pénzt),ezért vagy áthárítja majd a szolgáltatókra, akik továbbháríthatják az ügyfelekre, vagy nem.

Már csak azért sem valószínű, hogy a bankok nem hárítják át legalább részben az ügyfelekre a pénzügyi tranzakciós illetéket, mert a bankszektor eredményeiről szóló adatok alapján úgy tűnik, a társaságoknál nem keletkezik akkora nyereség, amelyből saját maguk önként kifizetnék a pénzügyi tranzakciós illetéket. A PSZÁF adatai szerint a bankszektor tavaly 121 milliárd Ft veszteséget könyveltek el adózás előtt, az idei év első hat hónapjában pedig adózás előtt 8,3 milliárd forint nyereséget értek el, miközben a pénzügyi tranzakciós illetékből több tízmilliárdra lenne szükség (igaz, nem csak a bankszektortól). Adatforrás: http://www.pszaf.hu/intezmenyeknek/hitelintezetek/publikaciok Ennek ellenére az ügyfelekért folyó versenyben egészen biztosan maradnak olyan bankok, valószínűleg inkább a kisebb bankok, melyek részben vagy egészben megtartják eddigi kedvezményeiket, netán még újakkal is előrukkolnak.

Az UniCredit Bank 2012. október 15. hétfőtől emelte díjtételeit. Talán a legfájóbb az, hogy ettől kezdve az UniCreditnek egyetlen olyan bankszámlacsomagja sincs, amelyben a bankon kívüli internetes átutalás díjmentes lenne. A Pénzcentrum.hu megkérdezte a hitelintézetet, hogy miért volt szükség a díjak emelésére. A bank válasza szerint az emelésre olyan területeken került sor, amelyeken az elmúlt évben semmiféle díjváltozás nem történt, miközben számos változás volt a pénzügyi, gazdasági környezetben. A díjváltozások mindenben megfelelnek a jogi elvárásoknak és követelményeknek, valamint reagálnak a piaci versenyhelyzet alakulására.

Bár közvetlenül a bank nem említi a gazdasági és pénzügyi események között a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését - írja a Pénzcentrum.hu cikkében - , de az internetes újság véleménye szerint az időzítésből lehet arra következtetni, hogy valamiképpen a két dolognak van köze egymáshoz.

A Bankkártya.hu szerint a változásra alapos okkal került sor, ugyanis valamiről még a Pénzcentrum.hu sem tudott: az UniCredit egyszer már meghirdette az október 15-től érvényes változásokat 2012. augusztus 15-én és abban még nem ez a díjemelés szerepelt (például volt lehetőség korlátlan ingyenes bankon kívüli átutalásra az internetbankon át). A mostani hirdetményt viszont 2012. szeptember 28-án újította meg a hitelintézet, tehát még a hatályba lépés előtt módosította a korábban bejelentett változásokat (a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték bejelentése október 5-én történt, tehát a bank nem erre reagált ilyen gyorsan).

A Pénzcentrum.hu cikkében eljátszadozva a számokkal arra a következtetésre jut, hogy a feltételezésük szerint átlagosnak mondható ügyfél esetén a bank a tranzakciós illeték harmadát nyeli be, de cikkében azt írja, a Bónusz számlacsomaggal 3 ingyenes készpénzfelvétel lehetséges havonta: 1 idegen és 2 saját ATM használat. Az UniCredit Bank hirdetménye szerint azonban a korlátlan saját ATM készpénzfelvételi díjmentesség minden számlacsomagja esetében megmaradt október 15-től!

A Pénzcentrum.hu hivatkozott cikke itt olvasható el.

Mint korábban ígértük, továbbra is kellő alapossággal nyomon követjük a pénzügyi tranzakciós illeték sorsát és annak a számlavezetési díjakban megjelenő hatásait.

A további részletek közt az MTI hírei alapján ismertetjük a pénzügyi tranzakciós illeték újra felszínre kerülésével kapcsolatos fejleményeket, benne egyebek mellett a kormánypárti politikusok, ellenzékiek és a bankszövetség álláspontjaira is kitérünk. A cikk végén ismertetjük a Magyar Telekom sárga csekkbefizetés díjával kapcsolatos bírósági ügyének fejleményeit is.

További részletek:

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője október 4-én arról beszélt a Lánchíd Rádióban, hogy nem tekintene el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megadóztatásának szándékától, de a nemzetközi tárgyalópartnerek ugyanis elszántak a jegybanki tranzakciós illeték megszüntetésének kérdésében. A politikus a beszélgetésben védelmébe vette az MNB egyes műveletei után fizetendő illetéket, igazságos adózási formának tartja, amelyet szerinte nem kell "csak úgy, rögtön kidobni". Sőt úgy látja, hogy akár más mértékben, más műveletekre, de érdemes lenne megtartani a jegybanki tranzakciós illetéket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban Rogán szavai szerint elég elszánt, kőkeményen ragaszkodik ahhoz, hogy minél kevésbé adóztassuk a bankokat, és ha már a kereskedelmi bankok adóztatásának visszavonásáról nem is tudnak meggyőzni minket, de elszántak abban a tekintetben, hogy a jegybank megadóztatásának szándékát szüntessük meg.

2012. október 18-án csütörtökön a TV2 reggeli műsorában Rogán Antal úgy nyilatkozott, hogy sose gondolták, hogy teljesen kivezetik a bankadót, ezt a magyar adórendszer részének tartják, csak az adó csökkentését tervezték. (Korábban a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése kapcsán kormányzati körökben igenis felmerült, hogy megszüntetik a bankadót, erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 14-én, a kormányszóvivői tájékoztatón beszélt, cikk itt: http://www.bankkartya.hu/?cikk=9936). Arra a felvetésre, hogy ezt a bankszövetség úgy értelmezi, hogy a kormány egyoldalúan felmondta a bankadó csökkentéséről kötött megállapodást, Rogán Antal így válaszolt: a bankoknak "ebben még némi igazságuk is van", de hozzátette: az egyoldalú szerződésmódosításban a bankoknak is van gyakorlata, csak ezt korábban az emberek kárára tették.

A frakcióvezető tagadta azt is, hogy lett volna teljes kivezetési koncepció, holott júniusban Orbán Viktor miniszterelnök Bécsben még arról beszélt, hogy 2013-tól teljesen kivezethetik a bankadót.

Rogán Antal vélte: természetesen nem jó dolog az, hogy kénytelenek magasan tartani a bankadót, de mivel a bankok nem hiteleztek az utóbbi két évben, és ez nem fog változni semmit, ezért szerinte ez ebben a formában nem jelent különösebb kárt a magyar gazdaságnak. Az viszont kétségkívül igaz, hogy a bankok profitjából sok pénzt vesz el - jegyezte meg. A politikus hangsúlyozta, azzal, hogy nem az emberek jövedelme csökken, hanem a bankok profitja, a következő évben fenn lehet tartani a társadalmi békét Magyarországon, alacsonyan lehet tartani a deficitet és csökkenteni az államadósságot, amit szerinte Európai Unióban és az IMF-nél és méltányolni kell.

Az ellenzéki pártok is megszólaltak az október 17-i bejelentés után. Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila elnöke még aznap, az MSZP székesfehérvári kihelyezett frakcióülése előtt kijelentette, hogy pártja az uniós átlag szintjére mérsékelné a bankadót, valamint kivezetné a válságadókat 2014-től .

A Jobbik szerint a szerdán bejelentett költségvetési kiigazítással az bizonyosodott be, hogy a kormány "engedett az Európai Unió zsarolásának" és a korábbi harcias hangvételű politikai nyilatkozatok után "a teljes fegyverletételt" választotta, ezért le kellene mondania - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Volner János. A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint jellemző, hogy az Orbán-kormány éppen a szegénység elleni küzdelem világnapján jelentette be újabb "megszorító, népnyúzó csomagját". Ha a kormány nem képes másra, csak "ötlettelenül végrehajtani az EU és a nemzetközi pénzvilág megszorító diktátumait", akkor mondjon le a mandátumáról, adja át olyanoknak a kormányzás lehetőségét, akik feladnák az elmúlt 20 évben folytatott megszorító gazdaságpolitikát - jelentette ki. A 367 milliárd forintos kiigazítás elemeiről szólva Volner János azt mondta, a bankadócsökkentés elhalasztásának és a tranzakciós illeték megkétszerezésének a terheit az érintettek az eddigieknek megfelelően át fogják hárítani a lakosságra.

Az LMP szerint a kormány előtt már csak egyetlen cél maradt: világcsúcsot dönteni a megszorító csomagok egymás utáni bejelentésével - reagált a nemzetgazdasági miniszter által szerdán ismertetett költségvetési kiigazításra Jávor Benedek. A frakcióvezető azt mondta, hogy a tranzakciós illetéket és a közműadót a bankok és az érintett cégek át fogják hárítani az emberekre.

Jávor Benedek szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján bírálta az intézkedéseket. A frakcióvezető, aki a költségvetési kiigazítást megszorító csomagnak nevezte, úgy fogalmazott: a dolognak újabb pikantériát ad, hogy az alacsony jövedelműeket különösen sújtó intézkedéseket a szegénység elleni küzdelem világnapján jelentették be.

A tranzakciós adót a bankok át fogják terhelni az ügyfeleikre, a közműcégek adója pedig éles ellentétben áll a kormány rezsibefagyasztási terveivel - ismertette további meglátásait. Ezek az intézkedések ráadásul azt is megakadályozzák, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára tudjon állni - tette hozzá.

Jávor Benedek kérdésre válaszolva azt mondta, egyetért azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárás miatt van szükség a bejelentett intézkedésekre. Hangsúlyozta, hogy ez az eljárás viszont már 2010-ben is zajlott Magyarország ellen és a kormány akkor mégis az egykulcsos adó bevezetéséről határozott, amivel "amellett döntöttek, hogy ilyen megszorító csomagokat fognak 2014-ig az ország nyakába varrni".

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége szerint a teljes lakosságot, különösen a bérből és fizetésből élő munkavállalókat fogják sújtani a nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett intézkedések. Az érdekképviselet október 18-i közleménye úgy fogalmaz: "az intézkedések terheit a bankok és a közüzemi szolgáltatók egyértelműen tovább fogják hárítani a lakosságra, akik a humánusabb munkáltatók által eddig adott cafetéria juttatásokról is kénytelenek lesznek lemondani, azok növekvő adóterhei miatt". Úgy vélik, ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a gyermekek beiskolázásához adott támogatás, az étkezéshez adott utalvány, az önkéntes egészségbiztosítási és nyugdíjpénztárak mellett a helyi közlekedéshez adott munkáltatói támogatás is veszélybe került, valamint a kormány által favorizált Erzsébet-utalványnak, illetve a SZÉP-kártya rekreációs lehetőségeinek is búcsút kell mondani.

2012. október 18-án csütörtökön a Fidesz reagált az MSZP válaszára. A Fidesz szóvivője szerint az MSZP gazdasági kilábalási koncepciójának bemutatásával világossá vált, mit akarnak a szocialisták: az emberek adóterheit megemelnék, a bankokét pedig csökkentenék, vagyis vissza akar térni a bankárkormány.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője újságírók előtt mindezt úgy értékelte, hogy "vissza szeretne jönni a bankárkormány". Az MSZP és az LMP valójában ugyanazt akarja: több pénzt a bankoknak, kevesebbet az embereknek - vélekedett a szóvivő.

Mint mondta, a Fidesz 2010 óta a bankokat adóztatja, hiszen a bankadó célja éppen az, hogy a terheket javarészt a pénzintézetek viseljék. Ezzel szemben az MSZP a magyar családokat adóztatná meg - tette hozzá Selmeczi Gabriella.

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett jövő évi költségvetési kiigazítási csomagot, amely véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt. A bejelentésre a forint és a részvényárfolyamok is gyengültek.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte.

Az Origo.hu szerint a kormány és a bankok közötti, tavaly decemberben kötött, írásos megállapodás egyoldalú felmondását a nemzetgazdasági miniszter közölte Patai Mihállyal, aki a hivatalos bejelentés előtti napon délután egy hirtelen összehívott rendkívüli ülésen ismertette ezt a bankszövetség elnökségi tagjaival. Itt Patai Mihály felajánlotta, hogy lemond a bankszövetség elnöki pozíciójáról, amennyiben a csomag bankokat érintő elemeit el is fogadja a parlament. Szándékát azzal indokolta, hogy ő a bankok és a kormány közötti viszony konszolidálására vállalkozott. A lap információi szerint a lemondási szándékáról szerdán napközben levélben tájékoztatták a hazai kereskedelmi bankok vezetőit.

Az MTI-nek banki körökből a hírt megerősítették, de a szövetség a hírügynökségnek sem kívánta kommentálni az értesülést. Az origónak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő bankár elmondta, bíznak abban, hogy az intézkedésekből nem feltétlenül lesz törvény, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU nem nézné jó szemmel, ha tovább szűkítenék a bankok hitelezési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség egyébként folyamatosan, napi szinten tárgyal a kormánnyal, és ha a parlament elfogadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, akkor a szövetség a bevezetés legalább negyedévvel való elhalasztásáért fog küzdeni - mondta Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára október 18-án csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Elmondta: napi szinten tárgyalnak a kormánnyal a tervezett intézkedésekről, és bíznak abban, hogy a kormány átgondolja a csomag következményeit, vagyis hogy szabad-e kockáztatni azt a hitelállomány-csökkenést, amelyet az intézkedések okoznának.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések miatt drasztikusan csökken a bankok hitelezési képessége, vagyis nem garantált, hogy az anyabankok továbbra is biztosítják azokat a forrásokat, amelyekkel a magyar gazdaság életben tartható.

Kovács Levente szólt arról is, hogy - bár ki kell várni a parlamenti döntést, de - ha a tranzakciós illetékben bármilyen változás van, akkor az új kondíciók meghirdetésével és az informatikai rendszerek átállításával késésben lesznek, ezért arra kérik majd a kormányt, legalább negyedévvel halassza el a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését.

Matolcsy György október 18-i bécsi megbeszélésén jelezte, hogy a magyar kormány szándékában áll 2014-ben megfelezni a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadót, a bankadót. A nemzetgazdasági miniszter Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter meghívására találkozott Bécsben Markus Söder bajor pénzügyminiszterrel. Az osztrák hírügynökség csütörtöki tudósításában idézte Markus Södert, aki közölte: Magyarország megígérte, hogy a bankadó megfelezését 2014-ben végrehajtja, a mostani mértéket egy évre hosszabbítják meg.

Ide kapcsolódó hír, hogy a Fővárosi Törvényszék jövő év január 30-ára halasztotta a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. közötti pert a pénteki első tárgyalási napon, a bíró azt kérte a felektől, hogy az tárgyaláson szóban elhangzott kiegészítéseket írásban is tegyék meg.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azért indított polgári peres eljárást a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ellen, mert tisztességtelenségnek tartja, hogy a szolgáltató tranzakciós költséget számít fel a sárga csekken történő fizetéskor.

A tárgyaláson Kispál Edit, a FEOSZ jogi képviselője hangsúlyozta: szerintük a Magyar Telekom egyoldalúan módosította a szolgáltatói szerződést, mert a fogyasztónak nem volt beleszólása a sárga csekkes befizetés költségének kiszámlázásába. A FEOSZ szerint tisztességtelen a fogyasztótól azért díjat kérni, hogy a számláját ki tudja elégíteni, ez a díjbeszedés-szolgáltatásba bele van árazva.

Török Éva, a Magyar Telekom jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: nem egyoldalú szerződés módosításról van szó, mert az elektronikus hírközlési törvényben szabályozott kétoldalú szerződés módosítás alapján jártak el. Kifejtette: a díjfizetési módok közül a csoportos beszedés díját - a banki költséget, az átutalásért felszámított összeget - a fogyasztók fizetik a banknak. A sárga csekken befizetők eddig azt a költséget, amit a távközlési szolgáltató ad a Magyar Postának, eddig nem viselték. Szerinte ezzel egyfajta hátrányos megkülönböztetést számoltak fel.

Kispál Edit nem értett egyet a Magyar Telekom jogi képviselőjének érvelésével, mert szerinte nem most derült ki, hogy a sárga csekknek díja van, ez bele volt árazva minden egyes díjcsomagba, s továbbra is kitartott amellett, hogy a Magyar Telekom eljárása a fogyasztók szempontjából egyoldalú.

Végül: ismét van fejlemény az európai pénzügyi tranzakciós adó ügyében is. Ezen a héten elindul a megerősített együttműködés a tranzakciós adó (financial transaction tax - FTT) ügyében - jelentette be múlt pénteken az uniós állam- és kormányfők tanácskozásának végeztével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság által javasolt adót, mely sem mértékében, sem az adó kivetésének alapjában nem azonos a magyar pénzügyi tranzakciós illetékkel, a pénzintézetek közötti értékpapír-kereskedelemre és származékos ügyletekre vethetik ki, előbbire 0,1 százalék, utóbbira 0,01 százalék mértékben. A megerősített együttműködés elindításához legalább kilenc ország írásos nyilatkozata szükséges. Az FTT bevezetésére eddig 11 ország jelezte szándékát a bizottságnak.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke 2012. október 11., csütörtökön egy Werner Faymann osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: idővel az Európai Unió minden országa követi a pénzügyi tranzakciós adót kezdeményező tizenegy tagállam példáját. Hangsúlyozta: ha a többi tagállam felismeri, hogy ez az együttműködés pénzforrást jelent, akkor azok is csatlakozni fognak, akik eddig tartózkodóak voltak. (Az EU tizenegy tagállama, köztük Ausztria előző kedden jelezte szándékát, hogy úgynevezett megerősített együttműködés keretében be akarják vezetni a pénzügyi tranzakciós adót. Eddig hét tagállam fogalmazta meg hivatalosan írásban az Európai Bizottság felé ezt a szándékát. Az együttműködés életbe lépéséhez kilenc tagállam nyilatkozata szükséges. Az új adónem bevezetésének egyik ellenzője a nagy tagállamok között Nagy-Britannia.)

Algirdas Semeta adóügyi uniós biztos bejelentése szerint aznapig Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Görögország, Portugália és Szlovénia jelezte szándékát a megerősített együttműködés létrehozására. Észtország, Spanyolország, Olaszország és Szlovákia később szóban jelentette be csatlakozását. A részletekről és az eszközök felhasználásáról még nem született megállapodás.

Forrás: MTI, Bankkártya.hu saját információ, Pénzcentrum.hu

Szerkesztette: Homa Péter

Hozzászólások

Hozzá szeretne szólni? Akkor kérjük jelentkezzen be az oldalunkra! Ön még nem regisztrált? Itt regisztrálhat! Esetleg elfelejtette jelszavát?

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó