Bíznak az ügyfelek az internetes fizetésben
2000.09.14. 18:00 | Hírek |
Tíz európai internetvásárló közül hét véli úgy, hogy a bankoknál biztonságban vannak az adatai (Magyarországon ez a szám három). 25% százalék inkább vásárol olyan internet boltoktól, amelyeket bankjuk is biztonságosnak tart (Magyarországon ez az érték 5%). A megkérdezettek 36%-a szívesen használja a bankkártyáját online vásárlásaihoz (Magyarországon ez 8%).
Arra a kérdésre, hogy "Mennyire bízik ön abban, hogy a bank, a telefontársaság, vagy az Internet kiskereskedő biztonságosan gyűjti és tárolja az ön személyi adatait?" más intézményekkel összehasonlítva a bankokba vetett bizalom minden országban magas. A megkérdezettek 68%-a állította, hogy bízik abban, hogy a bankja biztonságosan tárolja személyi adatait. Az online vásárlás biztonságával kapcsolatos aggodalmak és a web használatában való tapasztalatlanság az internetes kiskereskedőket érinti leginkább. Bennük az európaiak csak 15%-a bízik és 31% állítja, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy az online kiskereskedők biztonságosan tárolják adataikat.
Az északi országok, (Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország), Németország és Belgium bankjaiban bíznak leginkább az emberek. Mivel a skandinávok a virtuális világ úttörői Európában, itt is nagyobb a bizalom az Internet kereskedőkben.
Magyarországon a megkérdezettek majdnem egynegyede (22%) mondta, hogy teljes mértékben megbízik bankjában. További közel 10% állította, hogy valamennyire bízik abban, hogy bankja biztonságosan tárolja személyi adatait. (A bizalom valamelyest nőtt a 49 éven aluliak körében.)
A magyar felnőttek 22%-a állította, hogy nem bízik abban, hogy az Internet kereskedők képesek biztonságosan tárolni a személyi adatokat. Mivel a lakosság mindössze 5%-a használja rendszeresen az Internetet, a bizalom hiánya jelentkezik a nem Internetezők körében is. A számok megegyeznek az Andersen Consulting tanulmányában leírtakkal, miszerint a magyarok 25%-a nem vásárolna online a biztonsági rizikó miatt. (Andersen Consulting, Reconnecting Europe, 1999 november)
A következő, "Ha az Ön bankja összeállítaná a megbízható Internet kereskedők listáját, Ön is náluk vásárolna?" kérdésre adott válaszokból azt a megállapítást szüli a sajtóközlemény, hogy az Internet és az online vásárlás fejlődik Európában. Sokakat nagyban befolyásolhat a bankok által összeállított, a megbízható Internet kereskedők címét tartalmazó lista. Az európaiak egynegyede (25%) előnyben részesíti az olyan site-okat, amelyek szerepelnek bankjuk biztonsági listáján. Ez a tény jól tükrözi, hogy a bankoknak kulcsszerepük lehett abban, hogy növeljék a bizalmat az Internet vásárlás biztonságában.
A finnek és a svédek különösen támogatják azt, hogy a bankok biztonsági listát állítsanak össze. Finnországban a megkérdezettek 72%-a, Svédországban 48%-a vásárolna szívesebben olyan site-okról, amelyek szerepelnek ilyen biztonsági listán. Ezért a felmérés szerint a fejlett e-kereskedelemmel és Internetpiaccal rendelkező régiókban, - ilyen például Skandinávia - az emberek fontosnak tartják a bankoktól származó információkat.
A magyar vásárlókat úgy tűnik, nem befolyásolná egy hasonló biztonsági lista. Mindössze 5,4% mondta, hogy vásárlásainál figyelembe venné a biztonsági listát. Ezzel szemben 87,3% válaszolta a kérdésre, hogy "Nem tudom", vagy hogy "Nem vásárol az Interneten."
A következő kérdésre, miszerint "Milyen fizetési módot részesítene előnyben, ha az Interneten vásárolna? ismét jelentősen eltér a válaszok aránya Magyarországon és külföldön. Európában, a felnőtt lakosság több mint egyharmada (36%) már ma is szívesen használ betéti és hitelkártyát virtuális vásárlásainál. A fiatalabb korosztály, akik a legtöbbet vásárolnak az Interneten, még inkább szívesen használ bankkártyát. A 13-29 évesek 48%-a részesíti előnyben a fizetési kártyákat online vásárlás esetén.
Általában a nyugat- és észak-európai országokban népszerűek a fizetési kártyák. Ez a népszerűség tükröződik a számokban is; Norvégia (58%), Egyesült Királyság (50%) és Finnország (49%). Törökország (62%) és Portugália (43%) szintén előnyben részesíti a bankkártyákat amikor online fizetésre kerül a sor.
Magyarországon a lakosság alig 5%-a használja az Internetet. (Carnation Consulting, 1999 december) Az elektronikus kereskedelemből származó forgalom megháromszorozódott és 1999-ben elérte a 350.000 dollárt. Az Internet hozzáférés alacsony száma tükröződik a kérdésre adott válaszban; 83,1% választotta a "Nem tudom" választ. Az egyéb választ adók 8,4%-a mondta, hogy az internetes vásárlásaiért szívesen fizetne betéti, vagy hitelkártyával. Ez a szám a 15-29 éves korosztálynál elérte a 15,7%-ot.
Az online vásárlások árának mobiltelefonon, vagy a TV/kábel TV számlával együtt való kiegyenlítése nem népszerű alternatíva Europában, csak 11% választaná ezt a módot. A mobiltelefonos megoldást 9%, a TV/kábel TV-st 2% választaná. Ennek ellenére a mobiltelefonos fizetés rendkívül népszerű Németországban (53%) és Finnországban (14%). A két ország kiemelkedő számai emelték meg az európai átlagot is.
A következő kérdés így szól: "Szívesebben vásárolna olyan internet kereskedőnél, aki euróban adja meg árait?"
Bár az euró bankjegyek és érmék csak 2002. januárjában kerülnek bevezetésre, a kettős árazás az átállás idején is működik. Az euró használata hatékony, hiszen az eurós országokban nincs valutaátváltás, és egyszerűvé teszi a tranzakciókat különösen az olyan nem eurót használó országok esetében, amelyek ebben a pénznemben fizetnek.
Másfél évvel az euró bevezetése előtt, az európaiak 15%-a szívesebben vásárolna olyan site-okról, amik euróban adják meg áraikat. Az eurót használó országok között a finnek a leglelkesebbek, 48%-uk állítja, hogy szívesebben vásárol online, olyan site-okon, ahol az árak euróban vannak feltüntetve. Az olaszok (18%) és a franciák (16%) szintén így vélekednek.
A "euroland" országain kívül a törökök a legoptimistábbak, 27%-uk vásárolna szívesebben eurot használó site-ról.
Magyarország nem tagja az Európai Uniónak vagy az Európai Monetáris Uniónak, így elsősorban nem euróban bonyolítja kereskedelmét. A magyaroknak csak 3%-a vásárolna szívesebben olyan website-okon, amelyek euróban adják meg áraikat, és 6,7% állította, hogy a fizetés pénzneme nem befolyásolja. A fiatalabb korosztály (15-29 évesek) nagyobb érdeklődést mutatott az eurós árak iránt.
Végezetül az utolsó kérdésre, miszerint "Mit gondol mennyi idő múlva dönt úgy, hogy karácsonyi ajándékait Internet kereskedőtől vásárolja?", a magyarok 62,1%-a állította, hogy soha nem fog karácsonyi ajándékot vásárolni Interneten keresztül. 3,8% vagy már vásárolt karácsonyi ajándékot az Interneten keresztül, vagy a közeljövőben fog vásárolni. Ez a szám 9,4% a 15-29 évesek esetében.