3 kutatás is megerősítette, hogy nincs megtakarítható pénzünk, ugyanakkor több lett a hitelkártya birtokos

2014.02.12. 14:50 | Hírek

A magyar háztartások ötödének egyáltalán nincs megtakarítása, negyedüknek egymillió forint alatti, 23,5 százalékuknak 1 és 4 millió forint közötti a megtakarítása - közölte az ING Biztosító 2014. január 23-án az MTI-vel. Ugyanaznap közölte az 1200 fős mintán végzett felmérése eredményét a Generali Biztosító is, mely szerint a gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek  keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik. Egy hét múlva kiderült, hogy a Gfk Hungária szerint nőtt a hitelkártya-birtokosok száma. Végül a Generali Biztosító február 5-én közölte, hogy egyre kevesebben tudnak megtakarítani nyugdíjas korukra. Az alábbiakban mind a 4 friss kutatás eredményeit ismertetjük.

A biztosító a Gfk Hungáriával közösen végzett felmérést múlt év végén a magyar háztartások megtakarításairól 1064 fős mintán.

A felmérés szerint 50 millió forint feletti megtakarítással mindössze a háztartások 3 százaléka rendelkezik.

Ami a megtakarítási szokásokat illeti, százból 44 ember állította, hogy elegendő pénze van a mindennapi élethez, nagyobb kiadásokat azonban már nem engedhet meg magának. Csaknem 40 százalék képes megtakarítani egy keveset, 14 százaléknak viszont sok dolog megvásárlásáról le kell mondania ahhoz, hogy legyen elég pénze a mindennapokra. Azok aránya, akiknek még a nagyobb kiadást jelentő dolgok megvásárlásához sem kell takarékoskodniuk, mindössze 2 százalék. Százból egy embernek még a legszükségesebb dolgokra sincs elég pénze.

A legfontosabb megtakarítási célok között legtöbben a konkrét cél nélküli vésztartalékot és a gyerekek, unokák anyagi támogatását említették: mindkét kategóriát a válaszadók 46 százaléka jelölte meg. Lakásvásárlásra, lakásfelújításra vagy autóvásárlásra, illetve -cserére százból 34 ember takarékoskodik.

---

A KSH kimutatása szerint a magyarországi átlagkereset 150 400 forint, a Generali által megkérdezettek jövedelme 100 és 200 ezer forint közé esik, tehát átlagosnak tekinthető.

A 18-59 év közötti megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál.

A kutatás szerint a felnőttek egyharmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.

A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, amelyek közül - 12 százalékkal - kiemelkedik a hiteltörlesztés. A jövedelem 4 százaléka jut megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Így a bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ebből a legtöbbet - 32 százalékot - visz el a rezsi, 31 százalékot pedig az élelmiszer.

A jövedelmek felhasználása nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut. A magasabb - 350 ezer forint feletti - jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer- és rezsikiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut.

Ez utóbbi jövedelmi sávba tartozók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni, az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék közötti volt.

---

Egyenletesen növekedett és múlt év végére elérte a 7 százalékot a 15-69 éves lakosság körében a hitelkártya-birtokosok aránya az elmúlt években - közölte a GfK Hungária felmérései adatait 2014. január 30-án az MTI-vel.

A 2010-ben mért adathoz képest megváltozott a nemek aránya is: míg addig a férfiak körében volt népszerűbb a termék, az utóbbi három évben állandósult a nők elsőbbsége. Az előny azonban csak néhány tized százalékpont.

A közlemény megjegyzi: mára átlagosan több mint havi háromszor használja vásárlásra hitelkártyáját az, aki ilyennel rendelkezik. Annak ellenére nőtt az ATM-es készpénzfelvételek gyakorisága is ezzel a kártyatípussal, hogy ezek után a pénzügyi szolgáltatók általában magasabb díjat számítanak fel, mint a folyószámlához kapcsolódó bankkártyáknál.

---

Míg 2011-ben a megkérdezettek 40 százaléka tudott nyugdíjas korára megtakarítani, addig tavaly ez az arány 18 százalékra csökkent - mondta Paál Zoltán, a Generali Biztosító személybiztosítási vezérigazgató-helyettese szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Az 1200 fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a havi jövedelem 4 százalékát, 5-6 ezer forintot takarítanak meg azok, akik erre képesek.

A megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy a nyugdíja nem lesz elég a megélhetésére - ismertette az adatokat a vezérigazgató-helyettes.

Kifejtette, az alapvető probléma a trendek szerint az, hogy míg 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltartott, addig most 4 aktívra 3 eltartott jut, 2050-ben viszont már 6 nyugdíjast tart majd el 4 aktív.

A Generali felmérése szerint a nyugdíjas korukra félretevők 48 százaléka az önkéntes nyugdíjpénztárba utalja a pénzt. Az életbiztosítást választók aránya 25 százalék, bankszámlán köt le pénzt 17 százalékuk, a magán nyugdíjbiztosítóknak pedig 13 százalékuk tagja.

Az 50 év feletti megtakarítók aránya jobb az átlagnál, 30 százalékot tesz ki, míg a magasabb jövedelműek 48 százaléka tesz félre nyugdíjas korára.

Világprobléma, hogy a nyugdíjasok aránya növekszik és bizonytalan az öregkori ellátásuk - mondta a tájékoztatón Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke. A megoldások lehetséges módjairól elmondta: tovább kell dolgozni, fontos a személyes megtakarítás és felértékelődik a foglalkoztatói nyugdíj szerepe is.

Jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százaléka Magyarországon. Ez az évszázad közepére visszaesik 50 százalékra. Ahhoz, hogy maradjon a jelenlegi arány, a munkába állástól a havi bér 10-15 százalékát kell megtakarítani - vázolta a megoldást a szakértő.

Miután a nyugdíjcélú életbiztosítás után 20 százalék szja-kedvezmény jár ettől az évtől, várhatóan felértékelődik ez a megtakarítási forma, mivel azonos pozícióba került az önkéntes nyugdíjpénztárral és a nyugdíj-előtakarékossági számlával - vélekedett Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

Aki havi 15 ezer forintot tesz félre életbiztosításban, 7 százalékos vélt hozammal, 20 év múlva 9,9 millió forinthoz jut az adójóváírással együtt - vázolt egy példát az igazgató.

Forrás: MTI

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó