Az MNB 1999-es éves jelentése a fizetőkártya üzletágról

2000.05.02. 00:05 | Hírek
Megjelent az MNB 1999-es éves jelentése. A jelentés szerint 1999 végén 3,8 millió darab bankkártya volt forgalomban, amely 31%-kal több mint a megelőző év hasonló időszakához képest. Az elmúlt év alatt a lakossági ügyfelek részére vezetett bankszámlák száma másfélszeresére (6,6 millióra) emelkedett. Hazánk nemcsak az ezer főre jutó, de az összes kibocsátott kártya számát tekintve is a második helyen (Lengyelország után) áll a régióban.
Az elmúlt év végén a Magyarországon két vezető nemzetközi logo-s kártyák aránya elérte a 95%-ot (Europay és VISA), a maradék 5%-on osztozik a szintén nemzetközi használatú Diners és az Amex (együtt is mindössze hatezer a számuk), valamint egyre csökkenő számban, de jelen vannak a kereskedelmi bankok saját jelzésével kibocsátott, kizárólag a kibocsátó bank ATM és POS hálózatában használható kártyák is.
A bankkártyák továbbra is jellemzően betéti (debit) kártyaként működnek (96%), de egy év alatt megnégyszereződött, vagyis 1999 végére elérte a 4%-ot a hitel (credit) és a terhelési (charge) kártyák aránya. A látványos növekedést az magyarázza, hogy az említett kártyafajtákkal történő vásárlás esetén az ügyfél kamatmentes hitellehetőséghez jut két számlaegyenleg készítés közötti periódusban, és ez idő alatt pénze máshol, valószínűleg jó feltételekkel kamatozik. A forgalmi adatok szerint a kártyabirtokosok kihasználják ezt a lehetőséget, ugyanis míg betéti kártyák esetén a forgalom értékének csupán 7%-a vásárlási művelet (a többi készpénzfelvétel), addig a hitel és terhelési kártyák esetében ez az arány 42%.
A business kártyák az összes kártyaszám 1%-át tették ki (49 ezer darab volt az elmúlt év végén). Jelen vannak pár éve nálunk is a kereskedőkkel együtt kibocsátott, un. co-branded kártyák, számuk azonban ma még elenyésző (12,5 ezer darab).
Az összes hazai kártya 91%-a nemzetközi használatú, vagyis itthon és külföldön egyaránt használható készpénz felvételére és/vagy áru és szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére. Elenyésző a kizárólag készpénz felvételére vagy vásárlásra alkalmas kártyák aránya, számuk együttesen sem éri el a 150 ezret.
Az ATM-ek száma évről évre közel egyenletesen nő, az elmúlt év végén - 13%-os növekedés eredményeként - 2 358 darab berendezés üzemelt szerte az országban, ennek egyharmada a fővárosban. Ezen kívül 2 517 bankfiókban - 3 518 POS berendezésnél - lehetséges még bankkártyával készpénzt felvenni, illetve ugyanez a szolgáltatás érhető el a postahivatalokban üzemelő 4 246 elektronikus terminálnál.
Az elmúlt évben 26%-kal (11 908 darabra) csökkent a kézi kártyaelfogadást lehetővé tevő imprinterek száma, ugyanakkor 14%-kal emelkedett (20 643 darabra) az elektronikus elfogadásra szolgáló POS berendezések száma. Europay kártyával 14 971 üzletben lehet vásárolni, Visa kártyával pedig 15 657 kereskedői egységben. Diners kártyával 4 079, Amex-szel pedig 7 012 helyen lehet fizetni. JCB védjeggyel ellátott kártyákat is elfogadnak a kereskedői forgalomban, összesen 6 771 helyen.
A hazai kártyaforgalom - amely magában foglalja a magyar kártyabirtokosok hazai és a külföldiek magyarországi kártyahasználatát - 1999-ben elérte a 1 835 milliárd forintot.
A tavalyi év során közel 92 millió alkalommal használták kártyáikat a kártyabirtokosok. A tranzakciók túlnyomó többsége (82%) továbbra is készpénzfelvétel, bár 1998-hoz képest némileg (három százalékkal) növekedett a vásárlások száma. A műveletek értékét tekintve azonban - ha kis mértékben is (egy százalék) - a készpénzfelvételek aránya (91%) növekedett. Az összes bankkártyás művelet 96%-a (értékben 90%) elektronikus módon, ATM vagy POS berendezéseken bonyolódott le.
A hazai illetve külföldi kibocsátású kártyák részesedését tekintve megállapítható, hogy a hazai kártyaforgalom 90%-át magyar bankok által kibocsátott kártyákkal bonyolították le. A forgalom mögött álló tranzakciók számát tekintve még magasabb (93%) ez az arány. Jellemző azonban, hogy míg a hazai kártyákat itthon elsősorban készpénz felvételre használják a kártyabirtokosok (a műveletek számának 85%-a), addig a külföldiek inkább áru vagy szolgáltatás ellenértékét egyenlítik ki vele (a műveletek számának 70%-a).
A külföldiek 187 milliárd forintot költöttek nálunk az elmúlt év során bankkártyával, vagyis több mint a dupláját a megelőző évinek (a műveletek számát tekintve 42%-os az emelkedés).
A magyar bankok által kibocsátott kártyákkal az elmúlt év során 1 690 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok, ennek 98%-át itthon. A megelőző évhez viszonyítva 52%-os a forgalom növekedése. A műveletek száma 29%-kal emelkedett, amely valamivel kevesebb, mint a forgalomban lévő kártyák számának növekedése, vagyis a kártyahasználat gyakorisága összességében nem változott (2 tranzakció/hó), míg az egy tranzakcióra jutó átlagérték 19 424 forintra nőtt, amely 26%-os növekedést jelent. A kártyahasználati szokásokról elmondható, hogy itthon továbbra is főként készpénz felvételére használják kártyáikat az ügyfelek (az összes forgalom 94%-a készpénz felvétel), míg a külföldre utazók éppen ellenkezőleg, nagyrészt fizetnek a kártyákkal (az összes forgalom 37%-a készpénzfelvétel).
A kibocsátói üzletágban az elmúlt év során 9 300 visszaélés gyanús esetet regisztráltak, 324 millió forint értékben. 1999. II. negyedévtől az egyik kereskedelmi banknál olyan technikai problémák jelentkeztek, amelyek következtében jelentősen megnövekedett a káresemények száma és értéke. Tekintettel arra, hogy ez nem jellemző a bankszakma egészére és átmeneti jellegű, ezért a fejezet összeállításánál, torzító hatása miatt, a Magyar Nemzeti Bank nem vette figyelembe. Amennyiben beszámítjuk a banknál jelentkező visszaéléseket, a kibocsátói üzletágban keletkezett kár a következőképpen alakul: potenciális káresemények száma 22 ezer, értéke 1 022 millió forint. A ténylegesen leírt kár 939 millió forint. Ha ezt nem számítjuk, tényleges kárnak bizonyult az 1999-es, valamint a megelőző időszakból áthúzódó esetekből 294 millió forint, amelynek a felét maguk a bankok írták le veszteségként, 34%-át továbbterhelték a külföldi és magyar elfogadó bankokra, 16%-át pedig kártyabirtokos ügyfeleikre.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a visszaélés gyanús esetek valamelyest csökkentek, a tényleges veszteség összege azonban megnőtt a megelőző évhez viszonyítva. Tekintettel azonban arra, hogy a bankkártya forgalom is jelentősen emelkedett, a veszteség kibocsátói forgalomhoz mért aránya ugyanannyi, mint 1998-ban volt (0,02%).
Az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen megnőtt azoknak a visszaéléseknek az értéke, amelyeket hamisított kártyákkal követtek el. Az ún. klónozott kártyák készítése és használata után összegét tekintve második helyen áll az elvesztett, ellopott kártyák használatával okozott kár. Több mint duplájára emelkedtek azok a visszaélések, amelyeknél telefonon, postán, Internet-en keresztül történt megrendelések során illetéktelen személyek birtokába jutott a kártyaszám, és ennek terhére további tranzakciókat bonyolított le a tolvaj.
Az elfogadói üzletágban 14 ezer visszaélés gyanús esetet regisztráltak, ezek értéke 967 millió forint. A ténylegesen elszámolt kár egy milliárd forint volt, amelynek 88%-át átterhelték a külföldi és magyar kibocsátó bankokra, 8%-ot viseltek a hazai kereskedők és csupán 4%-ot könyvelt le az elfogadó bank. A megelőző évhez képest a felmerült kár összegében nőtt ugyan, de az elfogadói forgalomhoz viszonyított aránya egyszázad pontot javult, 0,05% volt.
A banki kibocsátású American Express kártyák mellett ötezer darab nem banki kibocsátású Amex kártya volt forgalomban az elmúlt év végén, ezekkel közel 5 milliárd forint értékben vásároltak és vettek fel készpénzt a magyar kártyabirtokosok itthon és külföldön.
A külföldiek hazánkban 2,5 milliárd forintot költöttek Amex kártyával (a bankon keresztül elszámolt tételekkel együtt 4 milliárd).
Üzemanyag kártyát hét társaság bocsát ki hazánkban: Agip, Aral, Esso, Mol, OMV, Shell és a Total. Az elmúlt év végén összesen 287 ezer (44%-kal több mint 1998-ban) benzinkártya volt fogalomban, amelyekkel 102 milliárd forint értékű üzemanyagot vásároltak a nevezett társaságok ügyfelei, túlnyomórészt (91%) Magyarországon.
A külföldiek 201 millió forint értékben tankoltak benzinkártyával hazánkban - áll a Magyar Nemzeti Bank 1999. évről szóló éves fizetőkártya forgalomról készített jelentésében.
Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó