Szeptember 1-től megváltozik a PSZÁF panaszkezelése
2008.08.29. 16:00 | Hírek |
  
|
A pénzügyi fogyasztóvédelem terén lényeges változást jelent, hogy 2008. szeptember 1-jén hatályba lép a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, mely a szolgáltatók, így a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai esetén alkalmazandó.
Tisztességtelennek az a kereskedelmi gyakorlat számít, amikor a pénzügyi szervezet nem az elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően jár el, és így rontja a fogyasztó lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzon. Az új törvény általában is tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, de két magatartástípust külön nevesít: a megtévesztő és az agresszív gyakorlatot. Az előbbi a valótlan információ közlése, a valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlése, a jelentős információ elhallgatása, a jelentős információ félreérthető, érthetetlen módon való közlése, utóbbi pedig a zaklatás, kényszerítés. Ezen kívül konkrét magatartásokat is felsorol a törvény az ún. „feketelistán”, melyek minden körülmények között tiltottak. Ilyen például „a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre és ezáltal a szolgáltató a fogyasztót megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól”.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén a pénzügyi szervezeteket érintő kérdésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a piaci versenyt érdemben érintő ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jár el. A GVH illetékes a versenyt érintő valamennyi ügyben, ideértve a reklámok meghatározott körét is (pl. ha az egy országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg), a jogsértés viszont a PSZÁF hatáskörébe tartozik, ha az csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg.
A hatáskörök megosztásától függetlenül a PSZÁF-hoz be lehet nyújtani minden, pénzügyi szervezetre vonatkozó fogyasztói beadványt. Amennyiben az eljárás a GVH hatáskörébe tartozik, a felügyelet gondoskodik az ügy áttételéről.
2008. szeptember 1-jétől ezzel párhuzamosan minden ügyben (nemcsak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetén) megváltozik a PSZÁF panaszkezelési eljárása. A változás a befogadást nem érinti, csak az eljárást, így a pénzügyi szervezetekre vonatkozó panaszokat továbbra is be lehet adni a PSZÁF-hez a 1535 Budapest, 114. Pf. 777. postacímen vagy az ugyfelszolgalat@pszaf.hu e-mail címen. A felügyelet eljárásának célja továbbra sem a fogyasztó egyéni (jog)sérelmének orvoslása (hiszen az a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik), a cél a (jog)szabálysértés valószínűségének megállapítása és ezáltal a felügyelt intézmény (jog)szabálysértő gyakorlata elleni hatósági fellépés.
Az új szabályok szerint a PSZÁF-hez bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet, aki a pénzügyi szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbe, a felügyelet határozataiba, a pénzügyi szervezetek belső szabályzatába, illetve az új törvénybe ütköző magatartást észlel.
A felügyeletre érkező beadványok két típusba sorolandók: bejelentés vagy panasz. Bejelentésnek számít, amely
1) a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat [bejelentő, illetve a bejelentésben megjelölt szervezet vagy személy nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét)],
2) a feltételezett jogsértés megjelölését,
3) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását,
4) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat tartalmaz.
Panasznak számít, melyben a fentiek legalább egyike hiányzik.
A kivizsgálási határidő mindkét típusú beadványnál 30 nap, mely bejelentés esetében 30, panasz esetében 15 nappal meghosszabbítható, s ebbe nem számít bele az érintett pénzügyi szervezet megkeresésének ideje. A PSZÁF a bejelentést végzéssel, a panaszt tájékoztató levéllel zárja le.
Ha a bejelentés kivizsgálásával a felügyelet végzése azt állapítja meg, hogy (jog)szabálysértés nem valószínűsíthető, illetve az érintett szervezetnél már felügyeleti ellenőrzés van folyamatban, vagy a bejelentésben foglaltakat a felügyelet már elbírálta, akkor a törvény jogorvoslati jogot biztosít a bejelentő számára. (Ez - végzés hiányában - a panaszbeadványokra nem vonatkozik.) Ennek megfelelően, ha a bejelentő a PSZÁF döntésével nem ért egyet, a végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet, amelyet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírál el. Ha a bíróság megállapítja, hogy (jog)szabálysértés valószínűsíthető és így a bejelentés alapján indított vizsgálat indításának feltételei fennállnak, akkor a bíróság a felügyeletet eljárás indítására kötelezheti.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat észlelése esetén a PSZÁF hivatalból is jogosult lesz eljárás indítására, azaz nemcsak fogyasztói beadvány alapján indíthat ilyen vizsgálatot.
A kapcsolódó linkek közt elérhető a GVH ugyanerről szóló tájékoztatása és letölthető a PSZÁF részletes tájékoztatója is minderről.