Előadások a Kártyapiac 2010 konferencián II.

2010.02.28. 13:59 | Hírek

Jelen cikkünkben a Kártyapiac 2010 konferencia másnapján elhangzott előadásokból válogattunk. A konferenciát az IIR Magyarország szervezte.

Az érintésmentes bankkártyáról tartott előadásában Benyó Péter, az OTP Bank Kártya Üzleti Koordinációs Főosztályának projektvezetője elmondta, hogy a magyarországi bevezetésnek már voltak nemzetközi előzményei, például régiónkban Lengyelországban (ahol érintésmentes fizetéskor ajándékot is kap a kártyabirtokos) már többszázezer érintésmentes bankkártya került kibocsátásra. Csehországban jelenleg gondolkodnak a kártya bevezetésén, Szlovéniában és Romániában pilot zajlik, de például Szerbiában, Törökországban, Spanyolországban, Franciaországban, Svédországban és Nagy-Britanniában már bevezették ezt a fizetési módot.
A projekt az OTP Banknál 1 évig tartott, cél a kártyás készpénzfelvétel helyettesítése volt, azaz olyan műveletek bankkártyával történő kiváltása, amelyeket az ügyfelek addig készpénzzel egyenlítettek ki. A MasterCard ajánlata az érintésmentes kártyákkal történő fizetések limitjéül 25 euró, de ezt az adott országgal egyeztetve állapítják meg. Lengyelországban ez az érték 50 zloty, Szlovákiában 20 euró, Angliában 10 font. Magyarországon ez az értékhatár jelenleg 3.000 Ft, azaz efeletti összegnél mindenképpen hagyományos bankkártya elfogadásra kapcsol át a terminál függetlenül attól, hogy a fizetés magyar, vagy külföldi (PayPass márkajelzésű) érintésmentes bankkártyával történik. Az átlagos tranzakciós érték 2.000 Ft, azaz a 3.000 Ft-os limit egyelőre megfelelőnek tűnik.
A magyar bankolási kultúrára jellemzően a kártyaigénylések elsősorban akkor pörögtek fel, amikor a teljes budapesti régióban bevezették a bankfióki igénylést (decemberig csak az interneten és 11 kijelölt fiókban lehetett igényelni az érintésmentes bankkártyát). A kártyakibocsátáshoz használatösztönző kampány kapcsolódott, továbbá március végéig történő igénylés esetén ingyenes a kártya első éves díja (mely egyébként akció nélkül 500 Ft-tal drágább, mint az érintésmentes fizetésre nem alkalmas Multipont Maestro kártya 1.890 Ft-os éves díja). Jelenleg 13 ezer érintésmentes kártya van forgalomban, április végéig 15 ezret terveznek. Az érintésmentes kártyaelfogadóhelyek száma most 250, április végéig 300-at terveznek. (Az elfogadóhelyek és a kártyakibocsátás csak Budapestet érinti jelenleg!)
A projektvezető az egyik legnagyobb problémának nevezte azt, amikor a pénztáros elkéri a kártyát és ezzel elveszi azt az érzést, hogy a kártyabirtokos magától, a másodperc töredéke alatt kifizette a számlát. Ez oktatással természetesen javítható.
Szintén probléma, hogy az érintésmentes bankkártyának nincs hivatalos magyar neve, így hívják érintésmentes, érintésnélküli kártyának, de még "tapikártyának" is. Benyó Péter előadásában új magyar köznevet szorgalmazott e kártyáknak.
Az érintésmentes tranzakciók ideje az OTP Bank mérései szerint átlagosan 0,125 másodperc (!), szemben a hálózaton keresztül zajló, 5-10 másodperces hagyományos kártyaelfogadási idővel. Ez az elfogadás műveleti ideje, de a teljes fizetési időt tekintve a kártyabirtokos mintegy 5 másodperc alatt fizet érintésmentes bankkártyával és mintegy 30 másodperc alatt hagyományos bankkártyás fizetéssel.
A magyarországi érintésmentes kártyakibocsátás Maestro kártyával indult meg, de az elfogadóhelyek a (külföldi) MasterCard márkajelzésű érintésmentes bankkártyákat is elfogadják. A Sagem Monetel terminálok helyett az érintésmentes fizetésre alkalmas elfogadóhelyeken Verifone terminálokkal valósították meg az elfogadást, mivel az előbbiek nem voltak alkalmasak érintésmentes fizetésre.
Az OTP Bank mérései szerint az aktív, tudatos kártyahasználók köre választja az érintésmentes kártyákat Magyarországon, és a kiváltás után ez lesz az elsődleges kártyájuk is, tehát nem csak egy új bankkártyát igényelnek.
Kérdésre válaszolva Benyó Péter elmondta, hogy az érintésmentes Visa bankkártya (Paywawe) elfogadását vagy kibocsátását az OTP Bank nem tervezi.

Lévai Tamás, az OTP Bank Kártyaelfogadási Főosztályának kereskedői hálózatvezetője előadásában a vásárlás készpénzfelvétellel nevű szolgáltatásról beszélt, melyet - az érintésmentes bankkártyához hasonlóan - az OTP Bank vezetett be elsőként Magyarországon. A szolgáltatás lényege, hogy a vásárlással egyidőben a kijelölt elfogadóhelyeken az OTP kártyabirtokosok betéti bankkártyájukkal legfeljebb a vásárlás összegével megegyező, maximum 5.000 Ft értékű, 500 forinttal osztható összegű készpénzt is kérhetnek a fizetés során, melyért 60 forintos díjat kell fizetni (ez a díj 5.000 Ft alatt messze olcsóbb, mint az eddig legolcsóbb, saját ATM-es tranzakció díja). A készpénzfelvétel összege külön jelenik meg a blokkon és a bankkártyához kapcsolódó készpénzfelvételi limitet csökkenti. A készpénzt a kereskedő a saját kasszájából fizeti ki. Mivel az 5.000 Ft jóval alatta van az OTP Banknál mért átlagos készpénzfelvételi összegnek, ezért ez csak kiegészítő szolgáltatásként jöhet szóba a bank kínálatában.
A vásárlás készpénzfelvétellel nevű szolgáltatás előnye, hogy segítségével külön befektetés nélkül jelentősen nő a készpénzfelvételi helyek száma. A kereskedő számára pedig azért előnyös, mert segítségével nő az átlagos vásárlási érték, vagyis a kapcsolt készpénzfelvétel lehetősége - annak vásárlási összeghez kötése miatt - többletvásárlásra ösztönöz.
Nagy-Britanniában 12 vásárlásonként történik egy vásárlás készpénzfelvétellel (cash-back) szolgáltatás. Skandináviában ez 20 éve elérhető és nincs is maximalizálva a felvehető készpénz sem. Ez a szolgáltatás meg is növelte az ottani kártyahasználatot.
Magyarországon ugyanakkor az elfogadóhelyeknek nem érdeke növelni a kártyahasználatot. Emellett a vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatásban számviteli és adózási aggályokat is megfogalmaztak a kereskedők, melyekkel szemben az OTP Bank által beszerzett APEH állásfoglalás is kevésnek bizonyult. Emellett ellenérzést váltott ki az is, hogy bele kell nyúlni a pénztárgépbe, ami újabb APEH hitelesítést von maga után, ezért a kereskedők inkább elhalasztanák ennek a szolgáltatásnak a bevezetését akkorra, amikor úgyis hozzá kell nyúlni a pénztárgéphez.
Mindezek eredményeképpen az OTP Banknak eddig nem sikerült egyetlen országos lefedettséggel rendelkező hálózattal sem szerződést kötnie.
A Kártyapiac 2010 konferencián ugyanakkor Borbélyné Fontos Katalin, a Coop Szolnok Zrt. termékmenedzsere is tartott előadást, akinek cége az OTP Bank partnere a vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatásban. A termékmenedzser elmondta, hogy 2008. májusa óta nyújtják a szolgáltatást, mellyel elsők voltak a Coop csoporton belül. A Coop Szolnok Zrt. minden üzletének minden kasszájában van POS terminál (a teljes árbevétel 6,8%-ában (2007), 9,2%-ában (2008) és 9,0%-ában (2009) egyenlítették ki bankkártyával vásárlásuk ellenértékét a vásárlóik).
A vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatás tekintetében alacsony aktivitást mértek, pedig az egy gombnyomásra működik és a pénztárosok is jól megtanulták, lévén a technikai kezelése igen egyszerű. Bár a kassza nincs összekötve a banki terminállal, ennek ellenére történt informatikai fejlesztés a szolgáltatás bevezetésekor. A vásárlónak kiadott készpénzt az üveg- vagy vásárlói visszatérítéshez hasonlóan kezelik.
Az átlagos (vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatás nélküli) vásárlás értéke 1.200 Ft, így a vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatás átlagos 2.000 Ft-os értéke azt mutatja, hogy a vásárlót képes többletvásárlásra ösztönözni a nagyobb összegű készpénzfelvétel érdekében. Sőt, a termékmenedzser szerint a vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatás "behozza" a vevőket a boltba, továbbá új vásárlói élmény a "vásárolok, és pénzt is kapok" érzés. Ennek ellenére a szolgáltatást egyelőre kevesen használják, de aki használja, az gyakran teszi, akár naponta is.
Lévai Tamás szerint a szolgáltatás elterjedéséhez alapvetően több elfogadóhely, illetve új bank is kell, mely szintén piacra lép a szolgáltatással. A kereskedői hálózatvezető szerint a válság felértékeli a vásárlók megszólításának lehetőségét és a vásárlás készpénzfelvétellel egy kitűnő lehetőség erre, hiszen mintegy kétszeres átlagos forgalomnövekedést hoz. Fontos tudni emellé, hogy a vásárlás készpénzfelvétellel szolgáltatás után a kereskedőnek nem kell jutalékot fizetnie!

Homa Péter, a Bankkártya.hu szerkesztője a társmárka piacról tartott előadást, mely letölthető a cikk alján elhelyezett linkről. A szerkesztő elmondta, hogy a válság miatt jelentősen visszaesett az új társmárka kártyák kibocsátása a 2009-es évben, miközben az MNB kimutatásai szerint ezekkel a kártyákkal egyértelműen kevesebb készpénzt vesznek fel a kártyabirtokosok, miközben ugyanannyit, vagy többet költenek, mint a nem társmárka kártyákkal, továbbá ezek a kártyák nagyobb szeletet szakítanak ki a teljes forgalomból (mind összegben, mind a műveletek darabszámában), mint amennyit a kártyadarabszám szerinti arányuk indokolna. Kisebb az átlagos tranzakciós érték is ezeken a kártyákon, ami azt jelenti, hogy a kártyabirtokosok kisebb összegeket is ezzel a kártyával fizetnek ki (nyilván a pontgyűjtés, ill. a kedvezmények miatt). A társmárka piac mégis csökkenő arányt mutat a teljes kártyaállományon belül, a korábbi 13%-os csúcs helyett ma már csak 10% ezeknek a kártyáknak az aránya a teljes portfólióból.
Homa Péter előadásában arra bátorította a bankokat, hogy továbbra is bocsássanak ki társmárka kártyákat, mert az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy ezek a kártyahasználat szempontjából sikeres termékek.

A Kártyapiac 2010 konferenciát az IIR Magyarország rendezte. Rendezvényeikről az alábbi linkeken lehet tájékozódni:
http://www.iir-hungary.hu/rendezvenynaptar?id=952  
http://www.bellresearch.hu/content.php?content=524  
http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/8210-kartyapiac-2010

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó