A bankok a jövőben biztonsági okokból automatikusan blokkolhatják a bankkártyáink Európán kívüli használatát

2015.04.29. 08:57 | Hírek

Régiónkban már terjed az a Magyarországon még nem alkalmazott biztonsági megoldás, melynek értelmében a bankok blokkolják a kibocsátott kártyáik Európán kívüli használatát, melyet kérésünkre egy megbeszélt időre feloldanak. - ez a geo-blocking, mely régiónkban már jelen van. Bemutatkozott az Oberthur változó CVV kódos bankkártyája, és megtudhattuk azt is, hogy terjed Magyarországon a Barion. Kétrészes cikksorozatunk második részében az IIR Magyarország által nemrég megrendezett Kártyapiac 2015-ös konferencia második napi témáiról adunk tájékoztatást.

Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkára - április elseje lévén - könnyedebb, de szakmailag mégis fontos előadással kezdte a második napot. A 3D-re asszociáló "Disruption, Disintermediation D?" (körülbelüli fordításban szétszakítás, közvetítő kivétele az értékesítési láncból, D?) című előadásában idézte Bill Gates Microsoft-alapító kérdését, miszerint az IT cégek ma már egyre inkább pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtanak, így hát szükség van-e a bankokra? A BBVA spanyol bank egyik vezetője erre úgy válaszolt, hogy ők egyre inkább IT cég lesznek, kellenek-e hát a külön IT cégek?
A napjainkban oly népszerű Transferwise startup vállalkozás szolgáltatása arra a gondolatra épült, hogy akire nincs szükség az értékláncban, azt dobjuk ki. Így a kieső közvetítők helyett újak jönnek. 2020-re 50 milliárd (azaz egy emberre vetítve 6-7) internetre kapcsolódó eszköz lesz már a világban. Már ma 3 milliárd az okostelefonok száma, ez a szám minden 5. évben megduplázódik, ráadásul több technikai kütyü is lesz, köztük egymással összekötött eszközök is. Rupert Murdoch médiamágnás szerint ma már a gyorsak nyomják le a lassúakat, nem úgy mint régen, amikor még a nagyok a kicsiket. Egész iparágak rendeződtek át, példának elég csak a Kodakra gondolni, amely felfedezte a digitális fényképezőgépet, de profitálni már nem tudott belőle.
Alan Turing matematikus már 1950-ben megmondta, hogy egy napon a robotot majd embernek hisszük. Ez 2014. június 18-án történt meg a Tinder nevű ismerkedős oldalon, ahol egy robot kérdezte az emberektől, hogy mit gondolnak a szerelemről, mi az, ami az embernek fontos lehet, illetve hogy az emberek találkoznának-e vele. A robot  profilja végül az "Ex machina" c. film bemutatójára vezette át a minden bizonnyal csalódott felhasználókat.
Lemák Gábor az alábbi, már ma is elérhető példákat hozta fel a technika fejlődésére:
- "okos pelenka": a pelenka kommunikál az okostelefonnal, mely a beállított készletszintnél megrendeli a következő pelenka adagot - a készletszint információ a gyártóhoz is eljut, mely tudja, hogy a következő hetekben milyen gyártási kapacitásra számíthat
- a nadrágszíj, mely automatikusan tágul vagy szűkül attól függően, hogy mire van szükség (például egy kiadós vacsora után magától tágul, hogy ne feszítsen)
- a talpbetét, mely számolja a lépéseket és még melegíti is a lábat
- a Toshiba Glass szemüveg
- a sütemény nyomtató, mely akár az aznap a tv-ben látott mesefigurákat képes kinyomtatni, vagy az okos sütőre elküldeni a receptet,
- a gyerekek által gyűlölt fogmosást játékossá tevő fogkefe és okostelefonos alkalmazás: a fogkefével addig kell mosni a fogat, amíg a vele bluetooth-os kapcsolatban lévő okostelefon kijelzőjén a csimpánz fel nem mászott a fára
- ma már az autókat is az internetre kapcsolják
- drónokkal tesztelik a kamerát
- indukciós töltő, amelynél kábelkapcsolat nélkül is feltölthető a mobiltelefon belső akkumulátora
- arc- és hangfelismerő lámpa, vagy hangfal, mely valós időben kommunikál
- a 2015-ös Las Vegas-i CES-en (Consumer Electronic Show) közönségdíjas zsebnyomtató, mely egy kisebb pecsét méretével egyezik meg és jelenleg egy fekete-fehér A4-es oldal kinyomtatására képes.

A fejlődés sebességéről szólva Lemák Gábor megemlítette, hogy egy bank 13 év alatt szerzett 2 millió internetbankos ügyfelet, miközben ugyanezt a számot 2 hónap alatt érte el mobiltelefonos alkalmazást használó ügyfélszámban.

Mit jelent ma a bank? Egy kutatás alapján a 18-34 évesek 39%-a azt vallja, hogy nem baj, ha a banknak nincs fiókja és 71% inkább fogorvoshoz megy, mint bankfiókba (!), sőt 31%-uk szerint nincs is szükség bankra. A kockázati tőke mostanság ömlik az ún. FinTech (Financial Technology, azaz pénzügyi technológiai) iparágba, melyben hatalmas befektetésekkel támadják a bankokat. Olyan összegekről van szó, melyek már összemérhetőek a bankok mérlegfőösszegeivel. A támadók a banki iparágon kívüli szereplők. A FinTech iparágban a legtöbb befektetés a fizetési üzletágban történt, melyet szabályozások, és Európai Bizottság-os irányelvek határolnak. A szabályozások ugyan védik a bankrendszereket, de csak a felszínt kapargatják. A sikeres FinTech startup cégek megoldásaival együttműködve jelentős értéknövelt szolgáltatások nyújthatóak.

Lemák Gábor végül azzal a javaslattal zárta előadását, hogy Magyarországon is meg kéne alapítani a FinTech iparágat, hogy a fejlesztéseket alapítvány vagy legalább csoportszinten koordinálják. A fő kérdés az lehetne, hogy mit gondolunk 2020-ról?

A Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkárának érdekfeszítő jövőkutató előadását követően Paksi Attila, a Wincor Nixdorf üzletfejlesztési igazgatója boncolgatta annak kérdését, hogy a jövőt kártyával vagy anélkül képzeljük el. A bankfiók ma már nem a régi, hiszen az ATM-eken tranzakciókat végezhetünk, a befizetett pénzekkel visszaforgatás történik, a gépeken át akár 24 órás tanácsadás is történik virtuális bankfiók és "videobankár" segítségével.

A digitális és fizikai valóságot az ATM köti össze, mely a legtöbb embert eléri, így nem mindegy, hogy mit tud. A bankok 46%-ban mobiltechnológia felé szeretnének nyitni, így a legnagyobb igény most a mobilintegráció az ATM-be.

A bankkártya nélküli tranzakcióknál még nem dőlt el, hogy a QR-kód, vagy az NFC győz. Amíg nincs egyetlen megoldás, addig biztosítani kell az ügyfél választását közöttük. A (már Magyarországon is elérhető) mPos, azaz okostelefonnal összeköthető egyszerűsített POS terminál jobb ügyfélkiszolgálást biztosít, csökkenti a sorban állást és segíti a hűségprogramokat a mobilitás megtartásával. A kereskedők célja, hogy a POS terminál egyszerű legyen, és vele egyetlen platformon megvalósulhasson az online kassza és a készletnyilvántartás. A banknak ugyanakkor azért előnyös az mPOS, mert a sima fizetésnél többre képes, új szolgáltatást és olcsóbb alternatívát nyújt, továbbá versenyelőnyt és ügyfélhűséget biztosíthat. Az mPOS alkalmazás egy e-shophoz, felhőhöz, elektronikus pénztárcához is kapcsolódhat, integrációs megoldásokra is lehetőség van.

A cég Albert névre hallgató tabletje PIN kód bevitelt biztosít, érintőképernyőt tartalmaz és minden fizetést fel tud dolgozni, de más hardver- és szoftvermegoldásokat is tartalmaz. Európában az idei év végén jelenik meg, most Ausztráliában tesztelik. Az ún. omnicsatornás (vagyis egymással összeolvadó értékesítési csatornákon keresztüli) értékesítésre is alkalmas, hogy ne vesszen ez az ügyfél.

A következő előadásban Rőfös-Horváth Zsolt, a 30 ezer terminál felügyeletét ellátó Cardnet kereskedelmi vezetője elmondta, hogy cégük évi 10 millió nem banki tranzakciót bonyolít le, és ebben nincs benne a fesztiválok 5 millió tranzakciója. A Cardnetnek köszönhetően 2010 vált a Sziget Fesztivál érintéses fizetésű rendezvénnyé pilot jelleggel, 2014-ben pedig teljesen készpénzmentessé vált, sőt ez kiterjedt a Szigeten kívül más fesztiválokra is. 2012-ben született meg a Fesztipay fizetési megoldásuk, amely 2014 hivatalosan is készpénzmentes fizetéssé vált, de már 2012 óta alkalmazza egyre több fesztivál készpénzmentességet.
Rőfös-Horváth Zsolt szerint az érintőkártyák evolúciója a hétköznapokhoz hasonlóan végbement a fesztiválokon, ahol egyébként ráadásul jóval többször is használják a kártyákat, mint a kártyabirtokosok általában.
A kereskedelmi vezető azt is elemezte előadásában, hogyan látják a piaci szereplők a készpénzmentes fizetést. A kereskedői körben átláthatóbbá és követhetőbbé válik a fizetés, ráadásul a teljes forgalom átlátható és tervezhető, melyhez egy igazságos elszámolási rendszer rendelhető hozzá. Így előnyös ajánlatok is adhatók, mellőzhető például a terminál bérleti díja. A látogatók részéről gyorsabb kiszolgálás rövidebb sorbaállást eredményez, a készpénzmentes használat pedig pozitív képet festett a látogatók körében a visszajelzések szerint.
A Cardnet részéről integrált megoldásban gondolkodnak, így a fesztivál kártya mellett bankkártya elfogadásnak sincs akadálya a jövőre nézve. Emellett idén a Cellum fejlesztéseképpen elindulhat a fesztivál mobil applikáció is, mellyel például feltölthető a fesztiválkártya, megnézhető az egyenleg vagy a tranzakciók, így például ellenőrizheti a fesztiválozó, hogy hol járt előző este. Az alkalmazásnak szponzori és promóciós zsebe lehet, segítségével promóciós pontok gyűjthetők, mellyel márka építhető és értéknövelt szolgáltatás nyújtható. Hasonló szolgáltatás a kuponing is, mely ösztönzi a felhasználókat a fogyasztásra vagy jutalmazásra. Az alkalmazás akár külső kártyák (pl. diákigazolvány) felvételét is lehetővé teszi, de bármilyen, a szervező számára fontos funkciók is elérhetők, mint szemétdíj, kerékpárkölcsönzés, értékmegőrzés kiszolgálása. Keresztpromóciós lehetőségek, vagy a kártya életút meghosszabbítása is elérhető a fesztivált követő időre, beleértve a fesztiválon gyűjtött hűségpontok beváltása.
A jövő egyértelműen a készpénzmentes fizetésé és a közösségi médiában történő megjelenésé, ahol az ún. "y-z" generáció aktivitása nagyon jelentős, és kiaknázatlan lehetőségeket tartogatnak. Korábbi esettanulmányok alapján a készletgazdálkodásban is segítheti a rendszer a fesztivál szervezőket (az az információ, hogy kik, merre vonulnak a fesztiválon, segítheti a készletgazdálkodást). További trendeket hozhat a mobilfizetés, az ún. "open loop" rendszer, az egyéb eszközök támogatása (pl. okosóra), a fogyasztásösztönző ún. geofancing üzenetek Bluetooth Low Energy-n keresztül (geofencing üzenetet akkor kap a felhasználó, ha egy üzlet hatókörébe ér). A következő években tisztulni fog a piac, a versenyhelyzet elmozdítja majd a szereplőket az értéknövelt szolgáltatások felé.

Almádi János rendőr őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda Pénz- és Bankkártya-hamisítás Elleni Osztály kiemelt főnyomozója a legfrissebb visszaélési trendekről, köztük geo-blockingról tartott előadást. A 2010-11-es évtől óriási ATM készpénzvisszaélési hullámok voltak Magyarországon azelőtt, hogy az ATM-eket chipesítették volna (a chipes kártyákkal már nem lehet visszaélni a kártyamásolásos csalással). A rendőrség a bolgár rendőrséggel együttműködve több bolgár elkövetőt is lefülelt Magyarországon. Azért lehettünk célpont, mert a szomszédos országokban, például Ausztriában a legújabb védekezésül már bevezették az ún. geo-blockingot, mely azt jelenti, hogy a chipes bankkártyákat Európán kívül blokkolják, de az ügyfél kérésére feloldják egy időre. Ennek hatására a bűnelkövetők átmentek más régiókba, mert az itt lemásolt mágnescsíkokkal más régióban nem lehet visszaélni a geo-blocking miatt, az Európai Unióban pedig már sehol sem lehet a mágnescsíkot használni, mert az ATM chippel is felszerelt kártya esetén chipet kér.

A geo-blockingot Ausztria mellett Szlovákiában is több bank alkalmazza már, Szlovéniában egy banknál már megtörtént a korlátozás, a többi banknál pedig folyamatban van. Németországban is legtöbb bank megvalósult a geo-blockingra. Magyarországon azonban még nincs ilyen.

A kiemelt főnyomozó néhány példát mutatott ATM-előtétre, melyet a csalók szereltek fel a gépekre. A rendőrség nemrég lefülelt egy bandát, melyet 60-80 bolgár állampolgár alkotott, hierarchikus felosztásban. A visszaélésre felhasznált adatok a latin-amerikai országokban landoltak. A banda ATM-előtétekkel és álbillentyűzetekkel dolgozott, tehát az ATM-eket manipulálták meg úgy, hogy a mágnescsík adatait és a PIN kódot kinyerjék. A megoldás az ATM-en belül volt felszerelve, a kártyanyílás takarólemeze mögötti nyíláson érték el az adattovábbítási részt, még azon a ponton, mielőtt a gép titkosítja az adatforgalmat. Ilyen már korábban is előfordult Magyarországon, de most már kisebb a bűnözők által felszerelt szerkezet és mágnessel helyezik fel az ATM-re, mellé pedig a kamera kerül, mely a billentyűzetre néz. Mivel az ATM fúrásra, ütésre érzékeny, ezért a műanyag olvasztásával vagy erős mágnes segítségével rögzítik a csalók a berendezéseket. Az egyik banknál láthatatlan, infravörös sugárral védték az ATM belső terét, amely néma riasztást adott le, így rajta is kapták az elkövetőket.

Almádi János egy új csalásra is felhívta a figyelmet, melyről sokáig azt hitték, nem fog felbukkanni Magyarországon. Eleinte csak más földrészeken fordult elő ez a csalás, majd felütötte a fejét Ukrajnában, az Egyesült Királyságban, Romániában, végül Magyarországon is. A módszer lényege, hogy a csalók feltörik és kinyitják az ATM-et, egy pendrive-val vagy CD lemezzel megfertőzik az ATM operációs rendszerét, ettől kezdve a csalók saját alkalmazása fut az ATM-en és kiadatja az összes pénzt az ATM-mel. Bár Magyarországon léteznek még 15-16 éves ATM-ek is, ezekre is létezik megoldás a gyártó részéről, de a biztonságra költeni kell. 5-6 gépet már megtámadtak a csalók 4-5 banknál, de ezek mind olyan ATM-ek voltak, melyek gyártását az NCR 8 évvel ezelőtt megszüntetettre. Ebből 5 támadás nem volt sikeres, mert a bank figyelt a figyelemfelhívásra, és megtették az óvintézkedéseket. Ott nem is volt visszaélés.

A visszaélés egyébként úgy zajlik, hogy a csalók kinyitják az ATM tetejét. Erre bejelez a vagyonvédelmi rendszer, de a csaló gyorsan leragasztja a nyitásérzékelőt, majd elmegy. A banktól kimennek, megnézik, de nem látnak nyomot, így visszazárják és téves riasztásra gondolnak. A bűnöző visszatér az ATM-hez, amely ekkor már nem riaszt, és a hozzáértők által megírt vírussal megfertőzik az ATM-et külső CD, USB, vagy floppy felhasználásával. ráteszik a vírust, majd pár óra múlva visszatér a berendezéshez, beadja a speciális kódot, amire az ATM kiadja a benne lévő pénzt. A bűnözők a hétvégi feltöltésre, tehát a maximális pénzre utaznak. A vírus ellen az ún. fehér listás módszerrel lehet védekezni, mely nem foglal le sok erőforrást, és nem enged futni idegen kódot.

Más visszaélésekről is érkeztek hírek, ilyenek a felrobbantott ATM-ekkel történő próbálkozások a Benelux államokban. Ez minimális befektetést igényel, ráadásul nincs is minden ATM-ben festékpatron, így a csalók több helyen próbálkoznak. A bűnelkövetők helyiek és részben azért lehettek sikeresek, mert a bankok egymást nem segítették. A robbantásos csalások száma emelkedik, a holland és angol bankoknál egyre komolyabb problémát jelent.

A kiemelt főnyomozó előadásában elmondta, hogy változatlanul létezik az e-mail alapú csalás, melyben pénznyereményt ajánlanak fel, melynek átadásához vagy megszerzéséhez pénzt kérnek a károsulttól. Ez a hagyományos ún. nigériai csalás. A rendőrség a bankok és a bankszövetség összefogásával sikerrel folytattak médiahadjáratot egy facebookos csalás ellen, ahol bankkártyaszám adatokat kértek be  egy megosztással végezhető munkalehetőségért. A kampány ellenére napi 100-as nagyságrendben terjedtek a sértettek, mivel a bankkártya adatokkal azonnal visszaéltek. A döntést segítette, hogy a honlapon volt egy számláló, mely szerint a látogatónak 5 perce volt a csatlakozásra, ezért siettek az emberek megadni a kártyaszámaikat. Az üzenet azt is tartalmazta, hogy az ajánlat limitált.

A bűnözést segítő oldalakon is árultak lopott bankkártyaszámokat árulnak, amely ellen még reklamálni is lehetett, ha nem működtek. Az ún. Tor szerverrel anonim módon lehetünk az interneten, s kiválasztható, hogy melyik országból származó IP címmel dolgozzunk. Mivel ez anonim, így nem lehet lenyomozni.

Okostelefonon is el lehet követni visszaélést, hiszen ugyanúgy működnek, mint a számítógépek. A csalók ráadásul hozzáférnek minden adatunkhoz, láthatják, hogy hol vagyunk, látják a telefonszámainkat, az SMS-einket, a felső határ csak a telefon képessége és az elkövetők felkészültsége. Amit ma asztali számítógépen el tudnak követni az elkövetők, csak idő kérdése, hogy ugyanezt megvalósítsák a mobileszközökön is.

Még mindig létezik az adathalász (phising) csalás, melyben az elkövetők a bankéhoz nagyon hasonlító oldalon bekérik az ügyfél belépési adatait és azt felhasználva visszaélnek vele. Az ügyfelekhez tömeges e-mail küldés útján jutnak. Almádi János befejezésül egy olyan esetet említett meg, melyet egy 16 éves gyerek hajtott végre. Mivel nem volt elég tudása ehhez, ezért belépett olyan fórumba, ahol hackerek pénzért leprogramozták neki a bank honlapját, sőt még az e-mail címlistát is ott választotta ki. Vagyis az elkövetőknek ma már nem kell hozzáértőknek lenniük.

Nényei László, a Spar kereskedelmi vezetője következő előadását azzal a kérdéssel kezdte, hogy a készpénz elleni harc mikor fordul át. Minden évben az előző évi felett van a kártyahasználat, az év első három hónapja mindig erős. A Spar üzleteiben 1/3-ad környékén áll a bankkártyás fizetés, a készpénzfizetés értékben nem nőtt. Érintéses fizetés részaránya az egész bankkártyás fizetésben 40% felett áll és folyamatosan nő. A kérdés itt inkább az, hogy mikor fog lassulni. Mindez a kereskedelmi vezető szerint a bankok oktatásának köszönhető, mert a Spar külön nem oktatta a vásárlókat az érintéses fizetésre. 1,3%-kal nőtt a fogyasztáson belül a kártyás vásárlás és csökkent annak egy fizetésre jutó értéke. Nényei László összességében sikeresnek tatja a kártyás fizetések erősödését. Míg a készpénzes fizetés kereskedő számára felmerülő költsége alig csökken, addig a kártyás vásárlásé mára felére-harmadára csökkent. A kereskedelmi vezető várakozása szerint a csökkenést díjemelés követheti. A cégen belül egyébként a kártyás fizetéssel történő ügyintézés nagyon kis költséggel zajlik, a készpénzkezelés költsége jóval több erőforrást igényel. Összességében tehát a kártyás fizetés nem költségesebb, mint a készpénzes.

Nényei László ezt követően azt a kérdést fejtegette, hogy kiket szólítsunk meg a kártyás vásárlás növelése érdekében? A kosárérték és a kártyahasználat együtt mozog, a kosárérték ezért nem növelhető. A statisztika alapján 1000 és 5000 Ft közé esik a tranzakciók összforgalmának 50%-a, ebben a kártyahasználat 20%. A vásárlás felfelé is együtt mozog a kártyahasználattal, fél millió forint felett már 50% a kártyahasználat aránya. A kereskedelmi vezető szerint célszerű a fizetési tranzakciókon továbbit spórolni, így például a bizonylatot csak akkor kell kinyomtatni, ha az ügyfél kéri, vagy ha reklamál, illetve ha alá kell írni. Az önkiszolgáló terminálhasználat Ausztriában már elsődleges, de műszaki hibák, lassúság, idegenkedés, és csalások nehezítik az elterjedését.

Nényei László szerint akkor kell megszólítani az ügyfelet, amikor kártyával vásárol. Ebben a kártyakibocsátókkal közös programok, a vásárlási darabszám jutalmazása, vagy az ATM-ről törtnő áttérítési program ("használd máshogy") segítheti a bankokat. Ez a kereskedőnek is jó, mert gyorsul a kasszaidő. Célszerű a hűség- és a fizetőkártya profil egyesítése: akkor van hűségpont, ha az ügyfél kártyával fizet. A bankkártyával eleve, illetve a hűségkártya miatt is többet költenek az emberek.

A kereskedelmi vezető szerint több bankkal kell a kereskedőket összekapcsolni ahhoz, hogy fizetési forradalom legyen. A kereskedő nem fog sokat költeni a fizetés műszaki fejlesztésére szabályozási okok miatt. Saját pénzügyi szolgáltatásra (kártya vagy elektronikus pénz kibocsátásra) ami viszont lehet, az egy "agora"-szerű megközelítés, amely a feltörekvő fizetési megoldásoknak, innovátoroknak kapcsolódási lehetőséget biztosít. Hasznos lenne egy stabil, gyors, egyszerű működésre képes, kasszába integrálható mobilfizetési megoldás. Keresnek fókuszt az eladáshelyi vásárlásösztönzésre, az eladás+fizetés komplex élményére és a fizetés+hűség egyesítése.

Az előadás utáni kérdésekre válaszolva Nényei László elmondta, hogy a bankfüggetlen kártyaelfogadás előnye a versenyhelyzet kihasználása. A Sparnak homogén kassza és POS infrastruktúrája van, nincs benne lehetőség a forgalmat több kártyaelfogadó közt megosztani. A kártyaelfogadási forgalom több szolgáltató felé történő irányításának a későbbiekben várhatóan már nem lesz annyira létjogosultsága.

Deák András, a Libri-Shopline Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója a kereskedő mobil és online fizetéssel kapcsolatos szakmai igényeiről tartott előadást. Mindenekelőtt egy banknak célszerű megkérdeznie a kereskedőket, mielőtt bármibe belefog, mert nem minden banki fejlesztés jó. Az ún. "smart commerce" során a vásárlók konverziója a cél, melynek része az ún. omnicsatornás értékesítés is, hiszen a különböző csatornákon ugyanaz az ügyfél jelentkezik. Erre példa, ha a vevő egy plakátról QR kódot olvas be, melyet a mobillal kívánságlistára tud tenni. Ekkor behívják egy közeli Libri boltba, utána törzsvásárlói kártyát, majd mobilalkalmazást kínálnak neki. Az igazgató a Tinder nevű weboldalt hozta fel példának, amelynek megoldásait átvehetné a kereskedelem az ügyfél elérése érdekében. Az oldal ugyanis ajánlatokat ad, amit az ügyfél nézett, vásárlás megteremtő eljárásokat kínál, pl. az ügyfél közelében lévő adatokat használva. A folyamat pedig egyszerű legyen: tetszik az ügyfélnek vagy nem tetszik. Többre nincs idő a felgyorsult világban.

Mit szeretne a kereskedő: egyszerű fizetést és megrendelési űrlapot, alacsony belépési korláttal. A megoldás vevőt hozzon a kereskedőnek, jó minőségű támogatása legyen, és a vásárlónak is hozzáadott értéket adjon. Az ügyfelek 53,6%-a még mindig utánvéttel fizet az internetes megrendelések esetében, 13,4% fizet készpénzzel a boltban, kártyával pedig 10,4%. Azoknak az aránya, akik már az interneten kifizetik a megrendelt árut, mindössze 6,8%. A Libri boltokban 2014-ben 8,3 milliárd forintot költöttek el az ügyfelek, ebből bankkártyával 3,8 milliárdot. Az 1,2 milliárd forintnyi internetes forgalomból 118 millió Ft-ot (8%) fizettek ki kártyával. A mobiltelefonnal látogatók aránya a Libri weboldalán 5%, 8% és 21% volt évenként az elmúlt 3 évben, míg a forgalom ugyanígy 2%, 5% és 9% mértékben zajlott mobilról. 2015. I. negyedévében a látogatások 27%-a, a vásárlások 7,7%-a mobil eszközről érkezett, s míg az asztali számítógépeken 11%, addig tableten 16%, mobilon 8% volt a bankkártyás rendelések aránya. Mint látszik, mobilnál még inkább kifinomult megoldásra van szükség, sokféle felbontás és operációs rendszer jöhet szóba, melyre optimalizálni kell. Az ergonómiára és a felhasználói élmény növelésére egyébként egész iparág épült rá.

Deák András több hibát is megemlített egy online bankkártya elfogadói oldalról. Egyrészt az ügyféltől felesleges megkérdezni, hogy milyen banktól milyen kártyával fizet, mert aki vissza akar élni, az ki tudja nyomozni. Mobilon amúgy sem szeretünk sok adatot megadni. Másodszor, a kártyaszámot ne egy alfanumerikus, hanem numerikus billentyűzeten kelljen beadni. Harmadszor a bankkártya lejárati időt célszerű legördülő listából választani, mert nem szeretünk gépelni. Negyedszer minek kártyaképet mutatni, ha a kártyaszám nem a jobb felső sarokban szokott lenni. Ötödször, a kártyaszám mögé egy képet tölt be, amivel felesleges a letöltési időt húzni.

Kérdés, hogy applikáció vagy mobilra optimalizált weboldal legyen? A Libri mindkettővel rendelkezik, de a fizetést inkább mobilra optimalizált weboldallal intézik. A kereskedő elvárása, hogy a fizetési megoldás csatornákon átívelő legyen, a vásárló minél kevesebb lépést tegyen a konverzióig, hasonlóan az életbeli vásárláshoz. Ugyanaz az élmény fontos: csak egy PAY gombot kelljen nyomni.

Az igazgató végül a QR kódos tapasztalataikról beszélt. A Szigetet kiplakátolták QR kóddal és a hostesseket is megkérték a mellmagasságban lévő QR kódos topok viselésére SCAN ME felirattal, de a felhasználók inkább a hagyományos kamerákat használták a kódolvasás helyett :), ráadásul a domborulatokon lévő kódokat a mobilok nem tudták feldolgozni, így kevesen is használták. Egy másik kampányban a QR kód leolvasása egyből a fizetéshez irányította a felhasználót, a kampányban a beszerzési ár alatt árusították a terméket, de ezt a terméket végül a konkurencia vitte el, a vásárlók nem mentek végig a fizetési folyamaton. Egy harmadik próbálkozás sem volt sikeres, pedig a papír alapú QR kód fölé odaírták, hogy "Vásároljon mobilról!", a kód alá pedig odatették a kampány linkjének címét is. Párszáz érdeklődő volt, noha az oldalt a a kampány dején zajló karácsonyi időszakban kétmillió olvasó nézi karácsonykor. A Libri ettől függetlenül tovább próbálkozik a QR kódos értékesítéssel.

Bíró Tamás, a Sense/Net Zrt. Barion üzletágának alapítója a Barion nevű mobilfizetési alkalmazásukról beszélt a konferencia második napjának utolsó előadásában. Magukat a bankkártya kihívójának tartják, sőt, "kártyagyilkosnak" is. Most bankkártyával fizetnek a vásárlók, pedig sok hátránya van és nagy a visszaélési ráta. Az előadó a bankkártya biztonságáról azzal a hasonlattal vélekedett, hogy senki sem hordana magával szívesen például egy olyan kártyát nyilvánosan, melyen az összes Facebook adata rajta van, miközben a bankkártyával Bíró Tamás szerint ezt tesszük. Ennek megfelelően nagyok a visszaélési arányok a bankkártyával. Az emberek szeretnek mobilon vásárolni a weben és applikációban egyaránt, szeretnek könnyen fizetni, akár egy kis boltban is vásárolni ezek segítségével, ahol a POS terminálra nem telik, de egy olcsó androidos telefonra igen. Az emberek emellett szeretnek mobillal fizetni helyszíni és internetes fizetési szituációkban egyaránt.

A Samsung Pay vagy Apple Pay rendszerét Bíró Tamás gyengének látja, mely inkább arról szól, hogy beleerőszakoljuk a mobilba a bankkártyát, s nem használjuk ki azt, hogy a mobilban egy kis számítógép működik. Vagyis az új technológiát kényszerítjük bele az újba, mintha egy MP3 lejátszót egy kazettás magnóba tennénk. A bankkártyát hiába kényszerítjük a mobilba, ha nem használjuk ki annak processzorát.

Változás akkor lesz, ha forradalmat csinálunk. A Barionban megvan az a lehetőség, mely alternatívája lehet a bankkártya alapú mobilfizetésnek. A bankkártyával szemben mindig mutatja az egyenleget, lehet vele pénzt küldeni, a pénztáros látja a vevő arcát, és a tranzakciót a pénztáros indítja, nem az ügyfél. Bármely nap fizetési tranzakcióit láthatjuk, a borravaló pedig külön tranzakciónak számít, hiszen külön Barion pénztárcába megy. Az alkalmazás segítségével parkolni is lehet, azt bankkártyával is fel lehet tölteni, sőt az alkalmazás a kényelem érdekében képes a bankkártyák eltárolására. A Barion egy böngészőn és mobiltelefonban is futó alkalmazás, utóbbi két platformon érhető el. A Barionnal tavaly megynerték az "Appra magyar" versenyt.

A Barion tehát helyszíni és távoli (internetes) fizetést is kezel, a pénz pedig hagyományos bankszámlára is kiutalható a segítségével. Az alkalmazásban látszanak a közeli ismerősök, az adatfeldolgozás pedig számítási felhőn belül zajlik, az adatok biztonságos helyen vannak tárolva. A közelben lévő felhasználók sugárzása alapján lehet látni, hogy ki van a közelben, a kijelölésével máris lehet számára pénzt küldeni.

A kereskedő egy külön hardvereszközzel maga is sugározhat, jelezve a felhasználó mobiltelefonján, hogy a barionos fizetés elérhető. Az elfogadás akár a kereskedő saját mobiltelefonjával is lehetséges. A kártyával való feltöltés során a rendszer soha nem látja a bankkártyát, hacsak nem ezen az eszközön keresztül történik a feltöltés, de az is legfeljebb egyszer jelent rizikót, hiszen utána a kártyaadatot a Barion szervere tárolja. A bankkártyaszám megadását érdemes egy biztonságos helyről megbízható PC-n keresztül megadni az első bankkártyás feltöltés alkalmával. A Barion rendszerük biztonságát etikus hackerekkel is tesztelte.

Bankkártya mellett bankból hagyományos átutalással vagy készpénzzel az elfogadóhelyeken is fel lehet tölteni a Bariont, a tárcából kifelé csak hagyományos bankszámlára lehet utalni.

A Barionnak van szoftveres interfész csatlakozása is. A barionos pénzküldési tranzakciók 0 másodperc alatt végbemennek, a szerver napi 4 millió tranzakció feldolgozására képes, de ezt egy kb. 5 millió forintos bővítéssel meg tudják többszörözni. A készpénzfeltöltés és a bankkártyás feltöltés is azonnal megtörténik, az átutalások (mind ki, mind be) pedig a giro rendszertől függenek csak. A tárcára átutalás bárhonnan érkezhet, akár külföldről is.

A Barionból kifelé történő átutalásnál nincs pénzügyi tranzakciós illeték, mivel az e-pénz visszaváltásnak minősül, mely nem tartozik az illetékről szóló törvény hatálya alá. A Barion tesztelte a QR kódos fizetést, de ezt nem nagyon szerették a felhasználók, ezért a Bluetooth Low Energyt választották.

A fent említett, a kereskedőnél használható hardver sugárzó eszköz tulajdonképpen egy USB hosszabbítós Bluetooth-os jelsugárzó, mely oda-vissza közvetíti, hogy ki van a közelben. Az ára 10-12 dollár és ezzel lehet kiegészíteni a pénztárgépet a barionos integrációhoz. Az ára összemérhető a QR kódos fizetéshez használható vízálló matrica árával. Akinek a régebbi mobilkészüléke nem rendelkezik a Bluetooth Low Energy technológiával, az alternatívaként használhatja a QR kódos fizetést is. Miközben a Bluetooth Low Energy a mai okostelefonokon 80%-ában van benne, miközben NFC csak 30%-ukban és csak a legújabbakban. Igaz, mindkettő nőni fog és a Bluetooth 2 éven belül el fogja érni a 100%-os készülék lefedettséget. A Barion minden androidos készüléket támogat, sőt iPhone is működik, és nincs szükség SIM cserére sem. 1 perces internetes regisztrációval lehetséges Barion tárcát nyitni. Egyetlen dolog szükséges csak: mobilinternet legyen a készüléken.

A Barion SDK-t (szoftverfejlesztő csomag), API-t (alkalmazás programozási interfész) kínál a partnereinek, mellyel gyorsan lehet vele fejleszteni. A bankoknak akár e-mail alapú pénzküldést kínálnak akár másik banknak is, internetbanki integrációkat a Barion feltöltésére, de még egy Excel makrót is kínálnak, mellyel tömegesen lehet pénzt küldeni.

A Barion abból szeretne megélni, hogy profilokat gyűjt, épít és azt eladja a cégeknek, akik hirdetnek a Barionon. Bíró Tamás megemlítette a Barion Smart nevű újdonságukat, melyről még nem akart bővebbet elárulni, de hamarosan be fogják jeleneni.

Az egyik nagy tapasztalatuk a biztonsággal kapcsolatban volt. A jelszó helyett PIN billentyűzetet építettek az alkalmazásba, de a felhasználók nem szerették. Azt a kevés pénzt (40-60 ezer forintot), amit Barion tárcában tartanak, nem akarják védeni, sőt a legtöbben nem is védik sehogy. Persze aki akarja, mindig beírhatja a jelszavát. Bíró Tamás szerint egyelőre szükség van a kártyára, az jelenleg még nem leváltható, így együtt kell működni vele.

Gyakran kapják azt a kérdést, hogy mivel ez egy e-pénz alapú rendszer, így bitcoin-e? A válasz az, hogy nem, az e-pénz digitális forint, vagyis a pénz harmadik formája, mely 2011 óta a törvény életben van, tehát teljesen törvényes. Az MNB honlapján a Barion az egyetlen engedélyezett magyar e-pénz kibocsátó. Az EU-nak azért kell az e-pénz, hogy új szereplők jelenjenek meg, legyen innováció és verseny. Bíró Tamás a konkurens Buxára név nélkül célozva megemlítette, hogy a törvényben nincs olyan, hogy tesztidőszak, ezért szigorítást várnak a felügyelettől. Az MNB banki szintű biztonságot ír elő az e-pénzre, így Bíró Tamás szerint tulajdonképpen bankot csináltak, csak több milliárd forint helyett 100 millióból alapították meg a Bariont és annyi a kötöttség, hogy nem adhatnak hitelt és nem adhatnak betétkamatot. Az ügyfelek által befizetett pénzt egy banki letéti számlán tartják, így nem tudják "lenyúlni" a pénzt, csőd esetén pedig az ügyfelek visszakapják a pénzt a letéti számláról. Az e-pénzzel, így a Barionnal is a számla és a nyugta ugyanúgy működik, int a készpénzzel, könyvelése nagyon hasonlít a készpénzhez. "Igazi" pénz ez is, bármire elkölthető és bankszámlára is át lehet utalni.

A Barionnak egy bankkal szemben nem kell profiltisztának lennie, így végezhetnek marketingtevékenységet.

A szerződéskötés online regisztrációval és egyszerűsített pénzmosási átvilágítással, vagyis az ügyfélnek csak bizonyos összeghatárok elérésekor kell igazolnia a személyazonosságát, addig nem, beleértve a regisztrációt is. Ez a limit évente 650.000 forint érkezése a Barion rendszerén kívülről, illetve évi 260.000 Ft kiutalás a Barion rendszerén kívülre, továbbá a Barion rendszerén belül napi 3.600.000 Ft pénzküldés. A Az e-pénz egyébként lehet szerver alapú és bankkártya alapú, bármilyen technológiával működik.

Bíró Tamás befejezésül elmondta, hogy áprilisban kampányt indítanak, melyből sok felhasználót remélnek, amelynek hatására egy befektető segítségével az Európai Uniós-s piacra kívánnak kilépni, hiszen a Barion nem csak Magyarországra készült, kezel például eurót is.

Bíró Tamás az előadást követő kérdésekre válaszul elmondta, hogy az ügyfelek vagy a kereskedők számának a növelése kérdésében szerintük a kereskedők irányába kell elmozdulni. Lesz olyan kereskedő partnerük, amely csak a barionos fizetést ajánlja az vásárlóinak (így új ügyfelekhez is jutnak). Még mindig könnyebb a kereskedőket és a pénztárgép gyártókat rábeszélni a Barionra, főleg, hoyg csak egy 10 dolláros eszközre van szükségük. Nem lesz könnyű, de azért lobbiznak, hogy mindenki lássa, hogy van ilyen rendszer, működik.

Egy másik kérdésre válaszolva Bíró Tamás elmondta, hogy a költségeket a kereskedők fizetik majd, így a felhasználók ingyen használhatják a Bariont, vagy még olcsóbban mint most. A 100% marketingmegoldásuk jutalék alapú, tehát csak akkor kell kifizetni, ha a vásárlás megtörtént, de csak hozzáadott értékért kérnek pénzt, önmagában a fizetést nem tekintik ennek.

A konferencia végén kerekasztal beszélgetés következett, melyben a beszélgetők a  mobilfizetés trendjeiről beszélgettek. Az Erste MobilePay-t az aktív kártyahasználók 5%-a használja, a K&H mobilbank szolgáltatását pedig az internetbank felhasználók 10%-a. A Budapest Taxi képviselője 8000 letöltésről számolt be a taxirendelési applikációjuk tekintetében, amellyel sokan rendelnek, de ebből csak nagyon kevesen, mintegy 0,1%-nyian fizetnek is az alkalmazással. Az OTP Bank sokféle applikációt nyújt, melyeket összesen 200 ezer ember aktívan használ, a Head of Mobile Research & e-Commerce kutatóintézet kutatója pedig arról számolt be, hogy 2013 óta évi 3 alkalommal felmérik a mobilfizetési kutatásokat a webáruházakban, de ezek alacsony szintűek. A SIX Payment Services képviselője elmondta, hogy rendelkeznek mPOS alkalmazással, melyet egyelőre Svájcban értékesítenek.

A 3 legnagyobb mérlegfőösszegű bank (OTP Bank, K&H Bank és ERSTE Bank) rövid távú mobilfizetési stratégiájáról szólva az OTP Bank képviselője elmondta, hogy a sok újdonságot követik, de óvatosan. Kulcskérdés az oktatás. A mobilfizetési alkalmazásokat nem könnyű bevezetni csak egy szűkebb rétegnek adható el, mert azt meg kell ismerni, meg kell tanulni, mint az internetbanknál. A mobilfizetési megoldásokat banki alkalmazásokon keresztül hozzák közelebb - az OTP Smartbankkal kezdték, amely nagyon sikeres, több 10 ezer ügyfél csak ezen bankol. Egy mobilalkalmazás minél egyszerűbb, annál többen használják, így lépésről lépésre haladnak. Mindenki arról beszél, hogy a mobilfizetés jön, megjelent az Apple Pay, a Samsung Pay, le kell tehát tenni a síneket, de óvatosan. A fokozatossággal a K&H Bank képviselője is egyetértett, ugyanakkor egyértelmű, hogy a mobilfizetésre fel kell szállni, egyedül senki sem alkothat egyetlen terméket, mely sikeres lesz. A bankoknak nagyon kell támaszkodniuk a kereskedőkre, hiszen egy jó és komplex megoldás csak összefogással születhet meg, így nem kívánnak egymagukban dolgozni. Az Erste Bank képviselője úgy nyilatkozott, hogy a bankja egyáltalán nem kíván lassan haladni a fejlesztésekben, de minden fejlesztésben a célcsoport határozza meg, hogy összefogásban vagy egyedül végezzék. Applikációkban például célravezetőbb az egyéni fejlesztés, míg mobiltárcában megfelelőbb lehet az összefogás.

Arra a kérdésre, hogy kiszoríthatja-e a mobil a bankkártyát, a kutató cég képviselője elmondta, hogy januárban végzett felmérésük szerint 46% alkalmanként szokott mobillal fizetni, heti rendszerességgel pedig 7%. 10% felett van a parkolásra, autópálya-matricára, apróhirdetésre és a webáruházakban történő fizetési gyakoriság, de minden más a 10%os határ alá esik, így a menetjegy vásárlás, a biztosítások, de még az utcai automatákból történő üdítő vásárlása is. A SIX képviselője szerint csak a jogszabály alkotója tudja eltüntetni a készpénzt, anélkül évtizedek múlva is jelen lesz az életünkben. A mobilfizetési megoldások terjedését a felhasználói élmény dönti majd el a kor függvényében. A taxicég képviselője válaszában utalt a 2013--as rendeletre, mely szerint minden taxiban kötelező a kártyaelfogadó terminál, ez lehet a szabályzói erő. A velük szerződött partneri kör 30%-át teszi ki a havi forgalmuknak, számukra a taxikártyát ajánlják. A magánügyfelek 30%-ban fizetnek ezzel, de a cégek 80%-ban. A SPAR képviselője szerint a mobilfizetés jön felfelé, de jelen pillanatban még a készpénzzel harcolunk, így az elsőségért a két fizetési megoldás küzd.

Végül arra a kérdésre, hogy ki nyerheti meg a csatát, tehát 5 év múlva mivel fizetünk, nem adtak konkrét válaszokat a kerekasztal szereplői. A SIX Payment Services képviselője szerint az fog győzni aki lépést tart az innovációval. A mobil fejlesztő és az elfogadó együtt kell, hogy működjön. Sok a startup cég, amelyik mobilfizetési megoldásokat kínál, priorizálni kell közöttük. Ha ezek nagysága eléri a piacot, akkor energiát kell szánni a növelésre. A kutatócég képviselője szerint lassan szorul ki a készpénz, ráadásul a szabályzói környezet is változhat, amelyet előre nehéz lekövetni. A szürke- és fehérgazdaság kiterjedtsége miatt a készpénzt készpénzben is költik. Az okos eszközök már most rendelkezésre állnak, a 18-20 évesek 80%-a okostelefont használ, 34%-uk tabletet. A megoldások jelenleg egymással versenyeznek és nem a készpénzzel. A bankkártya mindenképpen megmarad de átalakulhat, például felragaszthatjuk a mobiltelefonra. A mobilfizetésben az e-pénz kibocsátók, a mobiltárca szolgáltatók között nagy verseny várható, a készpénz vissza fog szorulni, mert az új megoldások fel fogják szippantani. A SPAR képviselője szerint a fő elvárás részükről az, hogy azok működjenek együtt az új kasszákkal, kevesebb papír fogyjon. Az OTP Bank képviselője szerint ahogy növekednek a mobilfizetési megoldások, úgy nő a használat is. Bár a készpénz dominanciája megmarad, de például a BKV segíthet abban, hogy sok ügyfél legyen és nőhet a mobilfizetések aránya is. A taxicég képviselője szerint a budapestiek mintegy 600 ezer utat tesznek meg havonta és kb. 100 ezer embert érint a taxizás ma. Közülük 70 ezer ember használ készpénzt, ami nagyon magas arány. Nem dolgozik mindenki a feketegazdaságban, a taxikat jellemzően nem ez a réteg használja. Ugyan fejleszthetnek mobilalkalmazást, de ha az utasok nem használják, akkor inkább arra kell fejleszteni, amire aktív igény van. Az Erste Bank képviselője szerint az új generáció nem akar készpénzzel fizetni, a "hiperkonnektív" ügyfelek igénylik a technológiai megoldásokat, különösen magasak a külföldön jártak, a magasabb végzettséggel rendelkezők és az early adopterek ("korai ébredők") elvárásai. 2020-ra várhatóan mintegy 1 milliós lakossági réteg fog majd ilyen alkalmazásokat használni Magyarországon. A K&H Bank képviselője szerint nagy változás nem várható, mivel a szürkegazdaság nem fog eltűnni. Az arányok azonban finomulnak, a kényelmi funkciók, a beléptető rendszerek segíthetik a mobilfizetési  megoldások terjedését, erősen terjed az okostelefon is. A csatát az ügyfél nyeri. A mobilfizetésre standardokat kell alkotni és erős kereskedői aktivitás szükséges. A SPAR képviselője szerint az ügyfélelőny hegyeket képes megmozgatni, például extra pontok adhatók, ha az ügyfél kártyával fizet - ezt szeretik az ügyfelek. Tehát ha észreveszik az előnyt, megmozdulnak. A szürkegazdaságnál jóval nagyobb ma a készpénzhasználat.

További cikkek: a konferencia második napja alábbi előadásának összefoglalója a BankRáció.hu-n tekinthető meg:

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó