A fiatalok fogják alakítani a pénzügyi szolgáltatásokat az évtized végére
2016.06.24. 08:00 | Hírek |
A harmadikfeles (third party) szolgáltatók kötelező beengedése a jelenlegi banki rendszerekbe, a trendet diktáló pénzügyi startupok előretörése, az e-pénz alapú megoldások terjedése és a mobilon intézhető pénzügyi szolgáltatások elképesztő fejlődése eredményeképpen egészen más képet fog mutatni a bankolás képe az évtized végére, mint amilyennek most látjuk. A változások alapvető mozgatórugója a ma még tízes éveiben járó korosztály, de olyan meglepő rétegek is diktálhatják a fejlesztési iramot, mint a világutazók vagy a kapcsolt szolgáltatásokra kiéhezett vállalkozók. A Millásreggeli c. rádióműsorban és Kártyapiac 2016 szakkonferencián a Revolut kártya kapcsán a hamar népszerűvé vált mobile-only bankokkal kapcsolatos kutatásuk hátteréről Horváth Balázzsal, a Bancard Kft. ügyvezetőjével kíséreltük meg fellebbenteni a fátylat a bankok számára egyre vérfagyasztóbbnak látszó jövőképről - és a túlélés módjáról.
Igen, a hírek igazak - bólint Horváth Balázs a kávézóasztal túlsó feléről arra a kérdésemre, hogy kell-e a bankokat szívrohammal felérő jövőképpel sokkolni. Az ügyvezető szerint idővel alapvetően változhat az a bankokról máig őrzött kép, mely generációkon át lényegében változatlanul belénk ivódott az elmúlt évszázadokban. Ugyanakkor ez egyáltalán nem jelenti egyértelműen a jelenlegi bankok végét, bár kétségkívül minden eddiginél nagyobb kihívások és verseny vár rájuk. Annak az időszaknak azonban lassan, de biztosan vége lesz, amikor mondjuk egy átlagos középbankként a bankszektorban elvegyülve viszonylag kényelmesen, lényegében fejlesztés és innováció nélkül egész jó pénzügyi eredményeket lehetett hozni évről évre, a felső vezetők pedig hatalmas prémiumokat tehettek zsebre karácsonykor a konzervatív stratégiájuk eredményeképpen.
Szegmentálás, szegmentálás, szegmentálás...
A bankok egyre lázasabban keresik a kiutat a fenyegető jövőképükből. Az E-banking Summit 2016 és a Kártyapiac 2016 tavaszi szakkonferenciák előadói minden eddiginél komolyabb külső fenyegetésekkel riogatták a résztvevőket, és sokszor nem csak az előadók hatásossága, de a hallgatóság feszült arckifejezése vagy útkereső kérdései is mutatták a helyzet komolyságát. Horváth Balázs szerint a bankok túlélésének egyetlen esélye van: a szegmentálás. Vagyis pontosan az az út, amelyet kihívóik, a startupok is követnek.
De hogy szegmentáljon ma egy univerzális nagybank, vagy akár egy szegmentálásban nem túl járatos középbank? A Bancard Kft. pontosan ilyen irányú tanácsadást nyújt a hazai bankszektor szereplőinek: Horváth Balázsék évtizedes banki tapasztalatokkal, ugyanakkor a piaci változások ütőerén tartva kezüket, olyan megoldásokat kínálnak, melyekkel nem csak túlélhetők a kihívások, de még fejlődni, sőt győzni is lehet általuk. Az ügyvezető szerint az ügyfélszegmentálás általuk javasolt újragondolása azonban alapvetően különbözik a korábbi évtizedek új ügyfelek megszerzésére irányuló ügyfélszegmentálási technikáitól. A recept persze nem új, de a titok a részletekben rejlik.
Fiatalok egyre növekvő számban
Az egyik fontos megcélzott szegmens kétségkívül azon fiataloké, akik a mobiltelefonnal kezükben a Facebookon és a Google-on, tehát a globális szolgáltatókon szocializálódtak. Eddig soha ilyen réteg nem lépett még be a pénzügyi szolgáltatások piacára, így a diákoknak vagy a pályakezdőknek az elmúlt két évtizedben lényegében változatlanul kínált kedvezményes számlavezetés olcsó bankkártyával és internetbankkal mellényúlhatatlanul sikeres kombónak bizonyult. Ennek az időnek azonban az alkonyán vagyunk. A 2000-től napjainkig született, ún. Z generáció képviselői, vagyis a mostani tinédzserek passzív ügyfelek helyett egészen új igényekkel, trendformálóként lépnek be a felnőttek világába és a kommunikáció, a zeneipar és a szórakozás mellett a pénzügyi szolgáltatásokban is kultúraváltást követelnek meg az őket kiszolgáló szolgáltatóktól. Mellettük a már dolgozó, 1980 és 1999 között születettekből álló Y generáció tagjai jóval erősebb anyagi stabilitással rendelkeznek ugyan, de igényeik lényegében azonosak a mai egyetemisták igényeivel.
Mit is ért ma egy fiatal a pénzügyek alatt? A mindennapi élet fizetéseit szeretné minél kevesebb fájdalommal megúszni, így az önállóvá vált élete rezsiszámláit befizetni, emellett a barátokkal közös szórakozás után rendezni a kocsmaszámlákat egymás közt. Vásárol élelmiszert, vannak munkába járási és távközlési költségeik, s persze fizet lakbért. Vagyis jellemzően sok apró fizetést hajt végre. Mint tudjuk, egy csak fizetést nyújtó szolgáltatás ma már kevésnek számít, így számukra kínálni kell valamiféle interaktív, ajánló vagy kereső szolgáltatást, élelmiszer akciókat, kuponokat, házhozszállítást, valamint az e-személyi terjedésével digitális autentikációval elérhető beszerződési lehetőséget közüzemi szolgáltatókhoz. A szolgáltatásokhoz egyszerű, sok helyen elfogadható, könnyen tölthető fizetési megoldásnak kell csatlakoznia, mely ugyanazon számla mögött van, melyre a fiatal a jövedelemét kapja.
Az Y és Z generáció tagjai abban persze megegyeznek az előző generációk korabeli fiataljaival, hogy nekik sincs (sok) pénzük. Ezért a közeljövő pénzügyi szolgáltatóinak fel kell oldaniuk a kevés bevételen alapuló sokrétű szolgáltatásból eredő ellentétet, és tanulva a fiatalokkal megélt kultúraváltásból, két új szegmens felé fordulva már pénzügyileg is rentábilis szolgáltatást nyújtani.
A turizmus nem csak vendéglátóipar privilégiuma
Az egyik ilyen szegmens kétségkívül a turizmus - mondja Horváth Balázs. Ma már számos fintech céget látunk, mely a turizmus egy-egy igényére nyújt szolgáltatást. Mobilalkalmazások segítenek minket egy számunkra ismeretlen városban eljutni egy közvetítő oldalon található privát szálláshelyre , de elnavigálnak a turistalátványosságokhoz , megmutatják a szállodákat , elnavigálnak éttermekbe , küldenek taxit , k ínálnak fakultatív programokat vagy kínálnak repülőjegy vásárlási lehetőséget is, mikö zben kiszolgálnak hátizsákos turistákat is. Az utazástervezésben azonban nem csak a helyszínen, de előre tervezve is kell megoldásokat kínálni.
Ezeken a szolgáltatásokon persze nem lehet keresni. Ahol viszont be lehet nyújtani a számlát, az az igénybe vett szolgáltatások kifizetése során felmerülő díjak felszámítása, figyelembe véve, hogy az előre fizetett megoldások, például repülőjegy vásárlás vagy szállásfoglalás esetében a fizetés és a szolgáltatás igénybe vétele időben és térben is elválhat. Az Európában és Észak-Amerikában jelentős turizmus komoly szektorbevételeket generál. Magyarországot is bevonva a globális idegenforgalmi vérkeringésbe, a turizmushoz kötődő fizetésekből származó hazai bevételek is szárba szökkenhetnek. Itt nyilvánvalóan többféle csomagajánlattal lehet piacra lépni és nem kérdés, hogy egy turista a világ minden pontján használható globális szolgáltatást és fizetési megoldást kíván majd igénybe venni Magyarországon is.
Az elárvult KKV szektor hajthatja fel a pénzügyi szolgáltatásokat
Horváth Balázs szerint van még egy ígéretes szektor, melyre kitűnően szegmentálhatnak a jövő startupjaival szemben kesztyűt felvevő pénzügyi szolgáltatók, ez pedig a kis- és középvállalkozások (KKV-k) köre, amelyet eddig eléggé elhanyagoltak és magukra hagytak a nagy távközlési és pénzügyi szolgáltatók. Náluk igen szerteágazó igények jelennek meg, viszont ez egy igen erős
Nem félni kell a jövőtől, hanem dolgozni érte!
Horváth Balázs szerint az ügyfelek újszerű szegmentálása és olyan igényeik kiszolgálása, melyekkel eddig senki sem foglalkozott - ez jelentheti a túlélés zálogát. A munkát azonban minél hamarabb meg kell kezdeni, mert már nem lehet sokáig lapítani azzal, hogy hátha elmúlik a kihívás. A kihívás nem fog elmúlni, hiszen a változás már most is kíméletlenül a küszöbön áll a Revolut típusú megoldások képében. A banki, pénzügyi tanácsadással foglalkozó Bancard Kft. díjmentes konzultációval és igényfelméréssel áll a hozzá forduló bankok és szolgáltatók rendelkezésére. Céljuk közösen megtalálni azokat a megoldásokat, melyek eredményeképpen az adott bank nevével a jövő pénzügyi szolgáltatói között is találkozhatunk majd.
Egyelőre jobbak a hazai bankok a külföldi startupoknál A részletek az alábbi táblázatban:
|