Merre tart a bankkártya fejlődése? - 2. rész

2018.02.13. 08:00 | Hírek

English version is here.

A cikksorozat előző részében bemutattuk, hogy számos találmány kötődik a bankkártyához, mely a mai napig jelen van a plasztikon. Ilyen a műanyag alapanyag, a mágnescsík, a hologram, az arckép vagy a chip. Csupán az érintéses fizetés született az elmúlt 17 évben azon megoldások közül, melyek általánosan elterjedtek. Vajon felfedeztünk-e már mindent, ami a bankkártyához köthető, vagy ellenkezőleg: most jön a nagy bumm? A kérdésre a Bancard Kft. szakértőivel keressük a válaszokat egy négy részes cikksorozat második cikkében.

 

Tényleg nem történt semmi a bankkártyával az érintéses fizetés bevezetése óta?


Az első nyilvános érintéses tranzakciót az azóta már 2016-ban elhunyt Braun Péter hajtotta végre a budapesti Múzeum utcai Coffee Californiában, aki - a Vezető Informatikusok Szövetségének elnökeként is, illetve az OTP Bank IT és logisztikai divíziójának a vezetői székéből 2001-ben nyugdíjba vonulva is - elévülhetetlen érdemeket szerzett a  hazai informatika fejlesztésében.

Ha ma megfogunk egy bankkártyát, látszólag nem fejlődött sokat a plasztik azóta. 2012 őszén a CIB Bank vezetett be egy innovációt utoljára: ha a kártyabirtokos megdörzsölte a kávé dizájnnal ellátott hitelkártyáját, enyhe kávéaromát érezhetett, amíg csak bírta szuflával a kártya. Mivel a megoldás nem volt túl áttörő, a hazai bankpiacon egyáltalán nem is terjedt el, olyannyira, hogy maga a CIB sem fejlesztette tovább az illatsort.



A CIB 2012-es reklámja a kávéaromával illatosított bankkártyájáról
(forrás: http://eo.blog.hu/2012/11/30/vilagvege_hangulat_a_cib-nel)
 

Kijelzők a bankkártyákon


Történt azonban egy sokkal fontosabb innováció, amelyet ugyan már 2010-ben bejelentettek, de csak napjainkban kezd szárba szökkenni. 2010. június 3-án Magyarországot választotta a Mastercard egy olyan világújdonság bejelentésének, mely aztán Magyarországon azóta sem jelent meg: debütált a számkijelzőt és billentyűzetet tartalmazó bankkártya a világban, elsőként ezen a napon lett igényelhető Törökországban.

Az első kijelzős bankkártya képe a Mastercardtól- több nyomógombos változat is készült (Bankkártya.hu forrás)

A kártya pontosan olyan vastag, mint a többi bankkártya, mégis belefért a kijelző, az elem és a nyomógomb. Sőt, korlátok között ugyanúgy hajlítható is a kijelzős bankkártya, mint a kijelzőmentes társaik. Ezek után talán nem meglepő, hogy közel egy évtizedig fejlesztették a terméket, mire a hajlításokon kívül kibírta a szélsőséges hőmérsékletet és az elem sem merült le az első évben.

A kijelző és a nyomógombok kifejlesztése tehát valamikor a 2000-es évek elején indult a bankkártyákon, amikor a ma már mindent uraló okostelefonok még a tervezőasztalokon léteztek legfeljebb, csakúgy, mint a telefonos érintőképernyő, bár ez utóbbi egy IBM Simon nevű mobiltelefonon már 1994-től létezett.

Teljesen érthető volt, hogy a fizetési technológia fejlesztőinek fejében a mobiltelefon helyett a bankkártya fejlesztése, tehát a strapabíró kijelző és a miniatürizált gombelem jelent meg, hiszen akkoriban a mobiltelefonok még csak úttörők voltak: 2000 novemberében első kamerás mobilként debütált a Sharp J-SH04, a 2001-ben megjelent az Ericsson T39-es, mely elsőként támogatta a Bluetooth-t, az első, memóriakártyával bővíthető készülékként a Siemens SL45, vagy az első GPRS adatátvitelre képes Siemens S45. Az első 3G-t támogató telefon csak 2004-ben jelent meg Nokiánál 6630-as típusjelzés alatt, míg ekkoriban a Nokia 1100-at favorizálták a fogyasztók, amelyből több mint 200 millió darab fogyott összesen, a Reuters szerint 2007-ig ez volt a világ legnagyobb számban értékesített mobiltelefonja. (forrás)
 

A 2003-as megjelenésű, korában legnépszerűbb mobiltelefon, a Nokia 1100 képe az eBay-ről 2017 decemberében - még nem felelhetett meg a mai igényeknek (forrás:)



A kijelző és a nyomógomb egyébként épp azért került a kártyákra, mert a Mastercard kutatása szerint a fogyasztók azt igénylik, a kártyahasználat legyen egyszerű és biztonságos. A kutatásokból kiderült, hogy a kártyabirtokosok nagyon igényelnék az egyenleginformációt a vásárlás előtt és után, azaz a pénzük jobb nyomon követését.

Az egyik fajta kártyán csak egy nyomógomb található és egy kijelző. Itt az egyes funkciók a nyomógomb többszöri vagy tartós megnyomásával választhatók, köztük az egyenleg mellett az elem feszültsége, vagy a kártyán futó szoftververzió száma is látható. A másik fajta kártyán számjegybillentyűzet is található a kijelző mellett, mellyel a bankkártyát tokenként használhatja annak birtokosa például internetbankos belépéshez vagy internetes fizetéshez, egyetlen kártyában egyesítve a fizetőeszközt és a tokent.

Bár ez a chip és az érintéses funkció után egy áttörő innovációt jelentett, és elsőként került aktív feszültségtáplálású áramkör a bankkártyára (az érintéses fizetésnél a chip az energiát a POS terminál elektromágneses erőteréből kapja) mégsem harapott rá a világ. Ennek pedig az volt az oka, hogy addigra befutottak a fizetésre is használható életképes telefonmodellek, melyek máig meghatározzák a mobilkészülékek kialakítását és szolgáltatásait. Bár az okostelefon forradalom már 1994 óta csendben zajlott, de az áttörést, ami a mai okostelefonok elterjedtségét megalapozta, a letisztult és egyszerűen kezelhető iPhone 2007-es megjelenése váltotta ki.

2010-re beértek tehát a mobiltelefon fejlesztései a számkijelzős bankkártya mellé. Bár 2010-ben ez még egyáltalán nem volt egyértelmű, ma már tudjuk: a kijelzős bankkártyák világát a mobilkijelző mögötti bankkártyák világa váltotta fel. Pontosabban ez ma még egyáltalán nem múlt idő, hiszen fizikai bankkártyával még valószínűleg sokáig fizetünk majd, de a mobiltelefonos fizetés felé történő egyre gyorsuló haladás ma már visszafordíthatatlan.

Erről lesz szó a cikksorozat harmadik részében.

Az első iPhone 2007-ből - letisztult felület. Kívülről ez hasonlít legjobban egy bankkártyához az addigi mobilok közül (forrás)

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó