Sikeres a ReadyPay

2016.07.11. 09:58 | Hírek

Három részes cikksorozatunk befejező cikkében Szabó Gáborral, a ReadyPay terminálokat gyártó Ingenico hazai vezetőjével beszélgettünk a ReadyPay első pár hónapos tapasztalatairól. Legfőképp arra voltunk kíváncsiak, hogy a célpiac hogyan fogadta az újdonságot és a készülékek helytálltak-e a mobil körülmények között is.

Homa Péter, Bankkártya.hu (BKHU): - A februárban megjelent ReadyPay alacsony jutaléka áttörést jelent a hazai bankkártya piacon. Az elmúlt bő 4 hónapban sikerült-e elérni a célpiacot a darabszámokban?

Szabó Gábor, az Ingenico magyarországi vezetőjeSzabó Gábor, Ingenico (Sz.G.): - Számokról nem beszélhetek, de annyit elmondhatok, hogy sikerrel indult a ReadyPay. A számokat azonban mindig össze kell hasonlítani a magyar piac növekedésével. Az MNB legutóbbi statisztikája szerint tavaly összesen 6 ezerrel nőtt a POS terminálok száma Magyarországon, így ehhez kell viszonyítani a ReadyPay sikerét is.

BKHU: - Tényleg a meglévő számokból kell-e kiindulni, ha a ReadyPay egy új piaci rést fed le, ahol nagyobb növekedés is lehetséges, mint az eddigi eredmények?

Sz.G.: - Azt örömmel kijelenthetem, hogy ezt a piaci rést megtaláltuk. 4 eleme van ennek a piacnak. Az egyik az organikus növekedés, a másik a kannibalizáció, tehát lesz egy sor olyan kereskedő, aki ReadyPay-re fog váltani. A harmadik elem az a kormányzati törekvés, hogy fehérítsük a gazdaságot. Varga Mihály miniszter úr nyilatkozott nemrég, hogy nem elégedettek a POS terminálok darabszámával és szeretnének állami intézkedéseket azzal kapcsolatban, hogy jobban elterjedjen a bankkártyás fizetés, mert az elmúlt években nagyon elszaladt a készpénzhasználat. Ez a fekete gazdaságot és az adóelkerülést segíti. A negyedik elem pedig, hogy az általános gazdasági növekedés beindul-e. A ReadyPay bővülése tehát függ a kereskedelmi szektortól és a bankszektortól. A kiskereskedelmi forgalom már kezd magára találni, ennek vannak látható és mérhető jelei, de a bankszektorból még mindig hiányzik az az átütő erő, amelyre szükség lenne ehhez. A bankszektor részéről ez ugyanis egy beruházást jelent. Ezzel együtt is, ez a 4 elem összességében azt mutatja, hogy jó időben, jó termékkel jöttünk ki és a kezdeti sikerek már láthatóak.

BKHU: - Ez azt jelenti, hogy az üzleti partnerek kiválasztása is szerencsés volt a ReadyPay esetében?

Sz.G.: - A Vodafone a lakossági szolgáltatóból elkezdte magát átpozicionálni egy üzleti szolgáltatóvá és ehhez hozzásegíti őket a ReadyPay is. Céljuk ezzel, hogy az általános imidzsüket még üzletszerűbbé tegye a kisvállalkozók szemében. Ebből a szempontól is jó időben érkeztünk. Az OTP Bank pedig a magyar piac meghatározó elfogadója, így logikus volt, hogy vele kezdjük a ReadyPay-t. Nem a szél fújta tehát össze ezt a csapatot, hanem egy tudatos stratégia végrehajtása volt.

BKHU: - Bár tudom, hogy erről még nincs döntés, de a harmadik lábat nézve, be lehet-e csatornázni ebbe az állami támogatást, van-e ennek tere? Korábban láttunk egy Fejér megyei példát, amelynél teljes ingyenesség mellett 100 POS terminál értékesítést sikerült összehozni.

Sz.G.: - Semmilyen állami szerepvállalásról nincs információnk jelenleg, az eddigi híreket is a sajtóból ismerjük. Amit mi látunk, az az, hogy Olaszországban bevezették azt a szabályozást, hogy minden kiskereskedő, aki 30 eurónál nagyobb értékű árukat is árul, köteles bankkártya elfogadást biztosítani.

BKHU: - Olaszország eddig sem volt szűk keresztmetszet e téren, hiszen már 10 éve is 800 ezer elfogadóhely volt...

Sz.G.: - Most már 1 milliónál járnak és ebből már 100 ezer feletti a nálunk ReadyPay néven forgalmazott, ún. mPOS (mobil POS, azaz hordozható kártyaelfogadó terminál - a szerk. megj.) terminálok száma. Tehát mások a számok, más a nagyságrend, mint itthon, viszont, amikor kijött ez a szabályozás, akkor mindenki az mPOS megoldás felé mozdult el, mert ez volt a legegyszerűbb és a legolcsóbb. A Fejér megyei példáról is beszélhetünk, nem akarom megkerülni, de ha szabályozási példát kéne mondanom, akkor én a budapesti taxisrendeletet hoznám fel példának, ahol kötelezővé tették a bankkártya elfogadást.

BKHU: - A taxisoknak speciális engedély kell. De vajon ez ráhúzható-e bármely kiskereskedőre általában?

Sz.G.: - Az olasz példa ezt bizonyítja. De mondhatnám az online pénztárgép rendeletet is, amely szintén minden egyes bolt számára kötelező. Ugyanígy a pénzbedobós automatáknál is kötelező ma már egy adóhatósághoz bekötött ellenőrző modul. Tehát nyugodtan jöhetne az a lépés, hogy a bankkártyás fizetés lehetőségét is fel kell kínálnia minden kiskereskedőnek. Ez nem azt jelenti persze, hogy mindenki köteles lenne bankkártyával fizetni, csak azt, hogy ennek elérhetőnek kéne lennie egy eladótérben. A Fejér megyei példára visszatérve, valóban csalódást keltő eredmények születtek, ennek azonban több oka is van. Az egyik közülük pont az online pénztárgépben keresendő, hiszen abban az időben történt, hogy a kiskereskedőknek előírták a pénztárgép átállást, akik el voltak ezzel foglalva. Másrészt a Fejér megyei projektben azokat a kereskedőket találták meg az értékesítők, akiknél valószínűleg általában volt már POS terminál. Mi viszont a ReadyPay-jel kifejezetten a mozgó ügynököket, árusokat, kereskedőket célozzuk meg, ez a megoldás tehát nem jó oda, ahol a bolti környezet megköveteli az online pénztárgépet. Oda egy normál POS terminál kell, nem pedig egy okostelefonon vagy tableten vezérelhető ReadyPay terminál.

BKHU: - Azonban ott dupla a jutalék és nincs benne ingyenesség...

Sz.G.: - Az árazás valóban forradalmi, a magyar piacon ilyen még nem volt. De az árazás nem minden, és ahol egymás után jönnek a vevők, ott egy tabletes kártyaelfogadás nem hatékony. Amikor kimegy a gázszerelő vagy villanyszerelő, ott sokkal életszerűbb ez. A Fejér megyei projektben ezzel a célcsoporttal nem is foglalkoztak, hanem a boltokat vették sorra. Tehát itt egy másfajta megközelítéssel állunk szemben.

BKHU: - Lehet tudni, hogy ebből a szegmensből tényleg jöttek-e ügyfelek?

Sz.G.: - A szegmentáció szerint SOHO szegmensnek hívják a ReadyPay célcsoportba tartozó ügyfeleket, a Small Office - Home Office rövidítéseként. 1-2 alkalmazottas vállalkozásokról beszélünk tehát, és a bejövő ügyfelek nagy része ilyen. Emellett nyilván érdeklődnek a taxisok is, amely ugyanez a kategória, hiszen ők is független egyéni vállalkozók. A csendes címkiadás, melyet szintén rendelet ír elő, tehát hogy tableten vagy okostelefonon kell kiadni a címet, azt jelenti, hogy minden taxiban van egy okostelefon vagy tablet, melyhez csatolható a ReadyPay. Vodafone-osként még plusz SIM kártya sem szükséges.

BKHU: - Biztonságos-e az, hogy a mobiltelefonon keresztül megy a kártyaelfogadás?

Sz.G.: - A titkosítási szakértők szerint nincs feltörhetetlen rendszer. A kérdés mindig az, hogy a feltörésbe fektetett energia megéri-e a várható nyereséget. Ha valaki bonyolult technológiai eljárással és sok kockázattal fel tudja törni a ReadyPay-t, akkor hozzájut havonta 3-10 bankkártya adathoz, de az interneten 100 ezer bankkártyaszámot is lehet vásárolni egy pillanat alatt. A 3-10 magyar bankkártya adattal sem biztos, hogy tud valamit kezdeni, mert a magyar kártyák chip+PIN-esek, tehát nem lehet. De nem megkerülve a kérdést, a ReadyPay esetében a mobiltelefon vagy a tablet és a POS terminál között egy Bluetooth-os kapcsolat van, melyet önmagában nem tekintünk biztonságosnak, tehát mi azt mondjuk, hogy a Bluetooth-on sem mehet át semmilyen érzékeny adat. Ezért abból, ami a POS terminálba bekerül, mint kártyaszám, PIN kód, lejárati idő, semmi nem megy át a Bluetooth-on kódolatlanul, ettől kezdve a mobiltelefonon nem lehet érzékeny adathoz hozzájutni. Erre egy ún. szimmetrikus kulcsolás a biztosíték.

BKHU: - Mit lát a felhasználó a mobiltelefon képernyőn? És a kártyaelfogadáshoz miért kell egyáltalán egy mobil alkalmazás is azon kívül, hogy megteremti a kapcsolatot a ReadyPay-jel?

Sz.G.: -  Egyrészt valóban azért, hogy megteremtse a kapcsolatot a terminállal. Másrészt pedig azért, hogy biztosítsa azt a kommunikációs csatornát, amelyre az mPOS terminálnak szüksége van, hiszen abban nincs SIM kártya.

BKHU: - Amikor a kereskedő elfogadja a kártyát a POS terminálon, akkor a mobiltelefon képernyőjét is kezeli?

Sz.G.: - Csak azt kezeli. A bankkártya elfogadó terminálon pusztán a PIN kódot kell bevinni. De érintéses fizetésnél 5000 forint alatt még azt sem, elegendő hozzáérinteni a kártyát a terminálhoz. Hasonlóan kell elképzelni ezt, mint egy pénztárgépet. De nyilván van egy éles határ az eszközök között a bankkártyás fizetés biztonságára vonatkozó PCI biztonsági szabvány szempontjából. A POS terminál teljesen PCI kompatibilis, míg a mobiltelefon egyáltalán nem tekinthető annak. Tehát amikor a POS terminál kommunikál a gateway-ünkkel és a bankkal, ott mindhárom oldal PCI kompatibilis, míg a telefon egy ún. backoffice rendszerrel kommunikál, amely viszont nem PCI szabványú. Tehát a nyugtát nem a terminál, hanem a háttérrendszer adja épp azért, hogy élesen el lehessen különíteni, hogy mely eszköznek kell PCI megfelelőséget tanúsítania és melyiknek nem. A kettő nem keveredhet, hiszen az az egész rendszer integritását veszélyeztetné.

BKHU: - Jöttek olyan észrevételek, melyek szerint a bizonylat hiánya, tehát hogy csak e-mailben lehet megkapni a kártyaelfogadási bizonylatot, papíron nem, valakinek gondot jelentett?

Sz.G.: - Abszolút nem. Az ügyfelek nem igénylik a bizonylatot. Részben azért, mert Magyarországon közel 100 százalékos az SMS értesítés, így kapna még egy SMS-t. Márpedig magán a terhelési értesítésen túl nincs szüksége például tranzakciószámra vagy terminálszámra, amit egy ilyen bizonylat tartalmazni szokott.

BKHU: - De e-mailben így is kap valamit pluszban az ügyfél, nem?

Sz.G.: - Ha valaki kér ilyet e-mailben, akkor azt megkaphatja természetesen. Szeretnénk minél rugalmasabb megoldást nyújtani a kereskedőknek és az ügyfeleknek egyaránt.

BKHU: - Az általános POS termináltól eltérően az mPOS terminált hordozzák az ügyfelek, ezért leejtik, megnyomják, összekarcolják. Milyen észrevételek érkeztek ezzel kapcsolatban, strapabíró-e a terminál?

Sz.G.: - Eddig nem kaptunk ilyen visszajelzést. A hasonló Allianz Ügyfélkassza rendszer termináljaiból 2-3 terminál jött vissza, ami számunkra is meglepően jó arány. Úgy tűnik, erre vigyáznak az ügyfelek. Nyilván ha szélesebb kör lép be, mint az Allianznál, tehát egy vízszerelő, gázszerelő is ReadyPay-t használ, akkor több sérülés lesz, de azt gondoljuk, hogy a terminálon magán nincs olyan dolog, ami el tud romlani.

BKHU: - Adnak hozzá strapabíróbb tokot?

Sz.G.: - Igen, van a kínálatunkban strapabíró tok, de eddig még nem volt erre igény. Mi egy nyakba akasztós tokot kínálunk, de még nem kértek ilyet. Harmadik féllel együttműködve más tokozást is tudnánk kínálni, ha keresnék az ügyfelek.

BKHU: - A terminálban lévő elem meddig bírja a használatot?

Sz.G.: - Ez a terminál arra lett kitalálva, hogy vándorló kereskedők egy hónapban csináljanak vele 10-20 tranzakciót, ezért az egész terminál úgy van beállítva, hogy nagyon hamar alvó üzemmódba tér. Ahogy megtörténik a fizetés, egy perc múlva alvó üzemmódba kapcsol. Az Allianz ügynökei szerint 25-30 napot kibír így egyetlen töltéssel a terminál. Ha pedig lemerül, standard USB-vel tölthető, így a mobiltelefon töltőjével vagy számítógépről is.

BKHU: - Ha szerelőkben gondolkodunk, akkor fokozott por- és egyéb szennyezésnek van kitéve a terminál. Mennyire védett por és csepp ellen a ReadyPay terminál?

Sz.G.: - Nem minősítettük, így nincs IPV védettsége a terminálnak, de ez nem is volt célunk. Mivel az egyre gyakoribb érintéses fizetésnél a terminállal nem szükséges fizikailag érintkezni, ezért célszerű berakni azt egy vízhatlan tokba, hiszen érintéssel lehet fizetni a tokon keresztül is.

BKHU: - Végezetül arra vagyok kíváncsi, hogy mitől várják a ReadyPay sikerét?

Sz.G.: - Ezt a szegmenst, tehát a mozgó kis és középvállalkozókat nem nagyon keresték még a bankok. Ők úgy tudtak POS terminálhoz jutni, már ha nagyon akartak, hogy vettek egyet és kötöttek egy elfogadói szerződést valamelyik kártyaelfogadó bankkal, esetleg nagyon drágán béreltek egyet. Ők egyfajta mostohagyerekei voltak az elfogadásnak. Itt viszont kifejezetten rájuk lő a Vodafone. Egy viszonylag nagy marketing és értékesítő gépezet van a Vodafone-nál, a kiképzett üzletkötőknek MNB vizsgát kellett tenniük, így most több ilyen végzettségű üzletkötő van a Vodafone-nál, mint rajtuk kívül az egész piacon összesen. Ha feltételezzük, hogy ez egy mennyiségi biznisz, akkor ez nagy előnye lesz ennek az üzleti konstrukciónak. Még ha csak egy szűk szegmensre és egy speciális kártyaelfogadással is, de a Vodafone képében lett még egy kártyaelfogadó szereplője a piacnak. Méghozzá olyan erőforrással, amit a többiek eddig még nem tettek bele. Itt arra gondolok, hogy én például sosem láttam még bankkártya elfogadást tévéreklámban vagy sajtóreklámban hirdetni.

BKHU: - Akkor visszatérve még egyszer a számokra, az Ingenico hány terminált vár a magyar piacra, hogy azt mondhassuk, hogy a piac telített?

Sz.G.: - Ha a pénzügyi kultúra és a szabályozói környezet változni fog, akkor az európai átlag és a mi számításaink szerint is, 300 ezer terminál lenne Magyarországon a reális szám. Ezzel természetes lenne, hogy az iskolai büfékben, az állami intézményekben, de akár még a rendőrnél is lehetne bankkártyával fizetni. Tehát ez csak az európai átlag, nem pedig a kiemelkedően magas elfogadású skandináv országok szintje. Van még tere tehát a fejlődésnek.

BKHU: - Köszönjük az interjút és sok sikert kívánunk!

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó