Értelmezésre szorul a jogszabály

2000.08.07. 00:01 | Sajtószemle
Elsősorban a kiskeresetűek jövedelmei növekedtek az elmúlt fél évben, ezért tapasztalható a készpénzállomány növekedése - állítja Hamecz István, az MNB közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. Már emiatt sem félő, hogy a monetáris politikát veszélyeztető ütemben terjednének Magyarországon a készpénz-helyettesítő elektronikus fizetési eszközök. Néhány szakértő ugyanis már évek óta az elektronikus fizetési technológiák fejlődésének veszélyeire figyelmeztet. Az aggodalmak egyelőre túlzónak bizonyultak, de a fizetési módok terjedése fejtörést okozott a fejlett országok hatóságainak. Az EU változó ajánlásait az elektronikus fizetési rendszerekről Magyarországon óvatosan követik.
  "Ha az elektronikus pénz terjedése elég széles körű lenne, a pénzkibocsátásból szárinazó bevételek csökkenése problémát jelentene a központi bankok számára, amelyek jobban rá lennének utalva egyéb bevételi forrásaikra." - hangzott a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) fenyegető jóslata 1996-ban. Számos szakértő érvelése szerint a chipkártyák és az internetes fizetési módok olyan kényelmessé tennék a vásárlást, hogy a gazdaságnak jóval kevesebb készpénzre lenne szüksége. A jegybankok, amelyeknek eddig jelentős bevételeik származtak a pénzkibocsátásból, érzékeny veszteségeket szenvednének szólnak a prognózisok Egyesek a magánkibocsátású pénzek korszakának eljövetelét jósolgatják, amikor a központi bankok kezéből teljesen kicsúszna a monetáris folyamatok fölötti ellenőrzés; azóta bebizonyosodott, hogy a várakozások legalábbis túlzóak. Még a problémával fokozottabban szembenéző fejlett országokban sem jelentett problémát az elektronikus fizetési eszközök terjedése.
  - Magyarországon pedig hosszú távon sem fenyeget a BIS tanulmányában ecsetelt veszély - mondta lapunknak Hamecz István, az MNB közgazdasági főosztályágak helyettes vezetője. Az elektronikus fizetőeszközök nem követeltek új monetáris politikát Egyrészt a régi módszerekkel és fogalmakkal lehet kezelni az új szolgáltatásokat. A hazánkban is megjelenő bankkártyák mögött például legtöbbször valamilyen folyószámla van, így ezeket a fizetőeszközöket az ennek megfelelő kategóriában kezelik. Az USA-val szemben nálunk nem nagyon terjedtek el a befektetési alapokhoz rendelt kártyák, ezért ezeket nem veszik számba a monetáris aggregátumok között - tette hozzá Hamecz István.
  - A készpénzkibocsátásból származó jövedelmek megcsappanására sem kell számítani, hiszen a készpénzállomány mostanában nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen növekedett. Persze ennek kevés köze van az elektronikus fizetőeszközökhöz - jegyezte meg. A készpénzmennyiség fogyasztást is meghaladó növekedésében Hamecz lstván szerint a kisjövedelműek bevételnövekedése játszotta a főszerepet, ennek a rétegnek ugyanis a banki szolgáltatás általában drága. - az elhelyezhető pénz kis összege miatt.
  - Az elektronikus fizetőeszközök váratlanul rohamos terjedése sem lenne katasztrofális a magyar jegybank bevételeire - mondta Prágay István, a központi bank pénzforgalmi főosztályának vezetője. - Az MNB forrásainak ugyanis csak kisebb részét teszi ki a készpénz. - Az "e-pénz" jogi szabályozása azonban nem egyszerű feladat Az EU-ban a pénzintézeti engedéllyel nem rendelkező kibocsátók okoznak fejtörést a hatóságoknak A magyar jogszabályban is vannak értelmezésre szoruló részek - mondta dr. Varga István, az MNB pénzforgalmi osztály főcsoportvezetője. A tavaly meghozott kormányrendelet célja az volt, hogy pontos definíciókat adjon az újnak számító elektronikus fizetési módokkal kapcsolatban, és megállapítsa a felelősségeket A felelősség kérdése miatt került a jogszabály tavaly a figyelem középpontjába, ez a rendelet mondja ki ugyanis, hogy a bankok viselik a bankkártya elvesztéséből adódó kockázatot, a birtokos bejelentése után. Érthető volt a bankok ellenállása - jegyezte meg Varga István -, hiszen jelentős növekedési szakasz után vannak, és még megfelelő idő sem telt el ahhoz, hogy kiszűrjék ügyfeleik közül a kevésbé megbízhatókat. Az EU direktívája azonban még szigorúbb: itt a bankkártya elvesztése és a bejelentés időpontja között is korlátozott az ügyfélre áthárítható veszteség. A felelősségek és a fogalmak tisztázása ellenére azonban van a jogszabályban olyan rész, ami első látásra nem egyértelmű. Ilyen az a bekezdés, amelyik kivonja a rendelet hatálya alól azokat a fizetőeszközöket, amelyekkel csak egy vállalkozás árujáért lehet fizetni. Esetenként ugyanis a közös kockázatot vállaló, egy érdekközösségbe tartozó vállalkozások szövetsége is tekinthető egy kibocsátónak - mondta Varga István -, ez mérlegelés kérdése. A jogszabály lenne hivatott arra, hogy az egyértelműen több vállalkozás árujához és szolgáltatásához felhasználható fizetőeszközök kibocsátását megtiltsa a pénzintézeti engedéllyel nem rendelkező cégeknek. Igaz, ez a tiltás nem szerepel egyértelműen a rendeletben.
  Klemencsics Márta, a PM pénz- és tőkepiaci főosztályának vezetője elmondta, a hitelintézeti törvényben várhatóan ki fog egészülni a készpénzhelyettesítő fizetési eszközök definíciója egy olyan résszel, amely ezen eszközök köréből kivonja az "egyvállalkozásos" (és készpénzfelvételre nem jogosító) kártyákat. - A több vállalkozás árujának megvételére felhasználható kártyák kibocsátása itt sincs szó szerint tiltva - ismerte el a főosztályvezető asszony, de a jogtalan pénzügyi tevékenység megakadályozására lehetősége van a PSZÁF-nak. A hitelintézeti törvény értelmében ugyanis a PSZÁF állapítja meg, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység történt-e. (A törvény módosítása után várhatóan a PSZÁF feladata lesz a készpénzhelyettesítők kibocsátásának engedélyezése is - az MNB-nek véleményezési jogköre marad -, igaz, a legtöbb banknak már van ilyen engedélye.)
  Mint Varga István elmondta, a szabályozás alapelve, hogy banki jogosítvánnyal nem rendelkező cégek ne végezzenek banki tevékenységet, mert a fogyasztók szabad pénzeszközeinek kezelése alapvetően banki feladat. Néhány nagyvállalat ugyan előszeretettel vesz fel előleget vevőitől, amelyet aztán a pénzpiacon kamatoztat, az előleg azonban jogilag más eset, mint egy bankbetét Az pedig - ahogy Prágay István mondta - gyakorlatilag kizárt, hogy egyetlen, akármilyen hatalmas, banknak nem számító vállalatnak csak a saját árujára vonatkozó kártyája konkurenciát jelentsen a hagyományos fizetőeszközöknek.
Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó