'Egy bankár ne legyen se kormánypárti, se ellenzéki'

2000.09.17. 06:00 | Sajtószemle
Nyíltan lobbizik a Postabankért ez OTP Bank. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató lapunknak adott interjújában elmondta: többek között azért, mert a bankrendszer konszolidációja megkívánja, hogy hazai hitelintézetnek adják el, hasonló struktúrájánál fogva pedig a legalkalmasabb vevő ez OTP Bank lehetne. Terjeszkedni azonban nemcsak a hazai piacon szeretnének, hanem a régióban is. Azt tervezik, hogy Szlovákiában egy kis hálózatú pénzintézetre alapozva, magas színvonalú telefonos és elektronikus bankszolgáltatást indítanának be. Csányi Sándor szerint egy bankár ne politizáljon, bár jelezte: vannak politikus barátai. Az olajbotrány kapcsán erre figyelmeztetette a vizsgálóbizottság ténykedése, lejáratja hazánk tekintélyét és hátráltathatja uniós csatlakozásunkat.
- Néhány éve kutatók az OTP-ről szólván főként a bank és a vezetők teljhatalmát emlegették, ma elsősorban a jó mutatókat dicsérik, és fordulatról beszélnek A külföldi elismerést pedig mutatja a Közép-Európa legjobb bankja cím.
- Hogyan érzi: szakmai presztízse is ugyanilyen arányban nőtt?
- Érdekes módon ebben a képzeletbeli szakmai presztízsrangsorban sosem tudtam magam elhelyezni, de nem is akartam. Persze jó látni az eredményeket, mint például a falon lévő oklevelet, amelyet az elmúlt tíz évben Közép-Európában a legtöbbet fejlődő bankként érdemelt ki az OTP. Az is kellemes érzés volt, amikor egy londoni konferencián, ahol grafikonon tüntették fel, hogy milyen megtérülési mutatók mentén helyezkednek el az európai bankok, közeledve az OTP Bank által elért szinthez, egyre fogyott a szereplők száma. Az OTP 21 százalék körüli reál tőkearányos megtérülését csak néhány európai bank hozza, 1999-ben még Svájcban is csak egy banknak volt ennél jobb száma. Túlzott szerénység lenne, ha nem gondolnám, hogy ehhez én is adtam értéket, de egy presztízslétrán mégsem próbálom elhelyezni magam. Komolyan gondolom, hogy ez csapatmunka eredménye, és nem hiszem, hogy többet tudnék mondjuk a treasury munkáról, mint Wolf László, vagy a számítástechnikáról, mint Braun Péter, vagy nagyobb hozzáértéssel, következetességgel valósítottam volna meg a költségtakarékossági programot, ahogy Spéder Zoltán tette. Úgy érzem, az egyik legnagyobb teljesítményem az volt, hogy sikerült kvalifikált embereket magam köré gyűjtenem, akik megfelelő helyen állnak a presztízslétrán, továbbá sikerült egy olyan irányítási modellt kialakítanom, hogy amit tudnak, azt meg is valósítják. További okos emberekre van azonban szükség, mert vannak, akik túlterheltek, s indokolják ezt a bank előtt álló jelentős feladatok is. Én azt a vezetőt becsülöm, aki okos emberekkel veszi körül magát.
- A személyénél maradva: végigkísérte az elmúlt éveket az a minősítés, mely szerint ön az MDF-kormány idején MDF-es volt, majd szocialista lett, végül pedig fideszes. Zavarja az ilyen körvélekedés?
- Annyiban foglalkoztat, hogy az elmúlt évek valóban arról szóltak, hogy valahová mindig besoroltak. Ebben az ügyben a nehezebb végére kerülök a dolognak, mert amikor az MDF kormányzott, akkor elterjedt rólam, hogy MSZP-s vagyok. Amikor az MSZP volt hatalmon, akkor azt pletykálták, hogy nagyon jó kapcsolataim vannak a Fidesszel. Nemegyszer kaptam vezető szocialista politikusoktól olyan megjegyzést abban az időben, hogy "a határaid". Utaltak a Fideszre, majd nem telt el egy hónap a Fidesz győzelme után, s már hallottam, hogy az MSZP fő bankárja vagyok. Most nem tudom, hogy hol tartok és hová sorolnak, de azt kell mondanom, hogy én sem egyik, sem másik pártnak nem vagyok bankárja. Az elmúlt években bizonyítottam, hogy a magam ura vagyok: miközben mindenkit meghallgatok, a döntéseimet saját értékrendem szerint hozom. Annyi alapja a besorolásoknak van, hogy majdnem minden pártban vannak nagyon jó személyes kapcsolataim.
- Politikus barátokról van szó?
- Azt gondolom, hogy óriási előnyöm másokkal szemben, hogy megengedhetem magamnak, hogy azzal ebédeljek, illetve azzal töltsem adott esetben a hétvégémet vagy a szabadidőmet, akivel jól érzem magam. És ezek emberi kapcsolatok, amelyek nem politikai értékválasztás szerint alakulnak. Sokéves ismeretségek, melyeket az aktuális politikai erőviszonyok nem befolyásolnak. Sosem tagadtam, hogy amikor még nem volt úgymond divatos a Fidesz, néhány politikusával már jó kapcsolatot ápoltam. De ugyanúgy jó viszonyban vagyok ma is azokkal a vezető szocialista politikusokkal, mint amikor kormányzati pozícióban voltak. Következetes vagyok ebben is, noha volt már, aki figyelmeztetett, hogy talán jobb lenne óvatosabbnak lennem. De az emberi kapcsolattartásba sem engedek beleszólást, és nem hagyom, hogy ez politikai színezetet kapjon.
- A Postabank megvásárlásánál azonban meg kellene venni 68 fiókot is, amire ugyannak nincs szüksége az OTP-nek.
- Bárki lenne is a vevő, a 68 fiókért nyilván annyit fizetne, amennyit a 68 fiók ér. Ügyelve persze a megtérülésre, akár úgy, hogy eladja, akár úgy, hogy használja azokat. Jelenleg modellszámításokat végzünk, részben becsült értékekkel. Nem ismerjük egyebek mellett a tartalékok szintjét, azt, hogy miképpen állnak a folyamatban lévő perek, a Palotás-ügy, a spanyol ügy, az ingatlanok ügye. Nem ismerjük a Postabank-Reorg között létrejött szegődést sem. A megalapozott mérlegeléshez számos további tény ismerete szükséges. Végső döntést akkor tudunk tehát hozni, ha minden fontos részletet pontosan ismerünk.
- Abban azért lehet némi igazság, hogy azért szeretné megkapni az OTP a Postabankot, nehogy másé legyen, azaz ne szaporodjon a versenytársak száma.
- Annak valóban nem örülnék, ha a Postabankon keresztül egy külföldi nagybank formájában újabb szereplő érkezne a piacra. De van ilyen veszély. Most, amikor úgy összeszűkült a kamatrés, hogy az elmúlt évben a bankok összes profitja 40 milliárd forint körül volt az előző év 50 milliárd fölötti összes nyereségéhez képest, s amikor 18 bank veszteséges, akkor azt gondolom, mindenkinek alapvető érdeke, hogy a piac konszolidálódjon, s ne jelenjenek meg újabb versenytársak. Káros ugyanis, ha egy nagy külföldi bank több évig is elnézi magyarországi leánybankjának veszteséges üzemelését, és piacszerzés címén az ésszerűtlenül alacsony árakat. A Postabankot tehát a hazai piacon már működő banknak kellene eladni, és azt gondolom, hogy a struktúrából adódóan erre az OTP Bank a legalkalmasabb.
- Milyen típusú és fokú lojalitás várható el ön szerint egy ekkora bank elnök-vezérigazgatójától a mindenkori kormányzattal szemben?
- Egy bankárnak nem az a dolga, hogy politizáljon. Egy bankár legyen prudens, próbálja minél jobban pozícionálni a bankját. És ebbe a pozicionálásba beletartozik az is, hogy természetesen együttműködésre kész minden olyan kormánnyal, amellyel a kölcsönös előnyök alapján megvalósítható mindaz, ami ezekbe a keretekbe belefér. Tehát én nem gondolom azt, hogy helyes lenne, mondjuk csak azért, hogy valamely kormány számára médiát biztosítsunk - ha egyébként ez a befektetés veszteséges - a banknak médiát vásárolnia. Ebben ugyancsak következetes voltam. Már az MDF-kormány alatt is volt olyan ügy, ahol befektetést kellett volna eszközölnöm. Az első tíz vezető közül szinte mindegyik telefonált ebben az ügyben, és akkor is tudtam nemet mondani, 100 százalékos állami tulajdonnal a hátam mögött. Azóta is tudok. Én minden olyan ügyet, ami üzletileg a hagyományos banki szempontok alapján kezelhető, nagyon szívesen vállalok. Nem hiszem, hogy egy bankárnak ellenzékinek kellene lennie, sem azt, hogy kritikátlanul kormánypártinak.
- A Konzumbank esetében nem volt politikai nyomás? Volt egy szóbeli OTP-ajánlat a vételre, amit azután az OTP cáfolt. Végül is mi történt?
- Egyetlenegy politikus sem keresett meg, hogy vegyük meg a Konzumbankot.

- Nem furcsállta, hogy az ABN Amro kivonulásának elhatározása után nem kereste fel az OTP Bankot, mint egy potenciális vevőt?
- Megmondom őszintén, bennem is fölmerült, hogy vajon miért nem kerestek meg, de ennek sok oka lehet. Az egyik, hogy most az ABN Amro 25 százalékos tulajdont szerzett a közös bankban.* Az OTP Bankban viszont egy külföldi maximum 5 százalékos tulajdont szerezhet. Nyilvánvaló, hogy az ABN Amro számára elegánsabb, hogy a K & H nagytulajdonosaként távozik a piacról. Hollandia meg Belgium pedig közelebb van egymáshoz, mint Hollandia és Magyarország.
- A számítástechnikai beruházások ára igen borsos, nem tart attól, hogy egy OTP méretű banknak, amely kis-közép banknak számít Európában, előbb-utóbb szüksége lesz egy nagyobb bankra ahhoz, hogy fedezhesse a jövőben szükséges informatikai kiadásokat?
- Négy-öt évig jelentősebb beruházásra nincs szükségünk. Évi ötmilliárd forint körüli összeggel finanszírozni tudjuk az amortizálódó gépek pótlását és a szükséges fejlesztéseket. Ugyanakkor minden évben adózott eredményünkből 20 milliárd forint körüli összeggel nő a saját tőke, akkor is, ha ígéretünk szerinti mértékben, minden évben az inflációval növeljük az osztalékot, és egy-két év múlva elkezdjük növelni az adózott jövedelemből az osztalékra fordítandó összeget is. Tehát pozícióink jók, olyannyira, hogy meglévő számítástechnikai tartalékkapacitásaink is lehetővé tesznek akár egy Postabank-migrációt.
- A régióbeli terjeszkedéssel kapcsolatban korábban voltak az OTP Banknak tervei. Ma nem gondol erre a vezetés?
- Most is vannak terveink, csak ebben az ügyben is óvatosak vagyunk. Az azonban biztos, hogy hamarosan elindulunk, igaz még nem 2000-ben. Elértük ugyanis, hogy tőkepozíciónk megfelelően erős, ügyfeleink a határokon túl is jelen vannak, illetve olyan szofisztikált szervizzel rendelkezünk, amely hatékony piaci jelenlétet eredményez. Szlovákiát és Horvátországot látom ma megfelelő célpontnak. Politikailag és gazdaságilag most ebben a két országban megítélésünk szerint a fejlesztés kevéssé kockázatos.
- Bankot vásárolnának?
- A lehetőségeket vizsgáljuk, de az egyik országban én mindenképpen új bankkal akarok megjelenni, limitált fiókszámmal, rendkívül magas színvonalú elektronikus banki szolgáltatással, és ennek megfelelően alacsony költség- és versenyképes árszinttel.
- Melyik államra gondol: Szlovákiára vagy Horvátországra?
- Elsősorban Szlovákiára.
- Romániában mikor lehet esélye a terjeszkedésnek?
- Nagyon szeretem Erdélyt, oda mennék a legszívesebben, de az ottani gazdasági helyzetet most kiszámíthatatlannak ítélem. Persze gondolkodom rajta, hogy esetleg ott is megjelenjünk.
- Szlovákia esetében nem jelenthet ugyanilyen problémát, ha politikai fordulat következne be?
- Az emlékezetem szerinti legélesebb szlovák-magyar politikai ellentét sem zavarta a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. A vegyesvállalatok működtetésénél nem volt érzékelhető semmiféle hátrány.
- Politikusok is idegesen figyelik ma a megtakarítások fogyását. Az OTP Banknak befolyása lehet a betéti kamatok alakulására. Hogy látja most a megtakarítási helyzetet, nem aggódik?
- Amikor megtakarításról beszélünk nem csak a banki betéteket kell figyelembe venni. Nézzük a biztosításokat, ha csak a saját biztosítónkból indulunk ki, négy éve 7 milliárd forint körüli díjbevétele volt, idén viszont 40 milliárd forint körüli várható. A befektetési alapokba helyezett összegek is nőnek. Ugyanakkor az elmúlt években felhalmozódtak olyan jelentős vagyonok is, amelyeknek egy része különböző vállalkozásokban jelent meg. De szólni kell az évek során keletkezett, elhalasztott igények kielégítéséről is, ami most a megtakarításokból pénzt von ki. Ez szerintem nem a megtakarítási hajlandóság változását mutatja. Például korábbi latens lakásigények a mában teljesülhetnek. Markánsan érzékelhető a kormány idei lakáscélú támogatásokat szabályozó rendeletének hatása. Várhatóan az év hátralevő részében havi 5 milliárd forint lakáshitelt folyósít az OTP Bank, amely mellett természetesen az építkezők, lakásvásárlók korábbi megtakarításai is felhasználásra kerülnek.
- Új lendületet kapnak-e a tárgyalások a Földhitel- és Jelzálogbankkal?
- Bár az álláspontok közéledtek, a profitmegosztásban, a kockázatkezelésben vannak még kérdőjelek, és a hitelbírálat rendjét is körülményesnek, folyamatát túl hosszúnak találjuk. Abban bízom, hogy a kormány változtat az FHB státuszán, megszünteti kizárólagosságát, és az arra alkalmas kereskedelmi bankok, illetve azok ügyfelei számára hozzáférhetővé teszi a forrásoldali támogatást.
- Lát-e abban veszélyt, ami az olajbizottság ténykedése nyomán társadalmi hangulatként jelent meg? A felmérések szerint az emberek többsége nem hisz a politikai elitnek. Nem vetődhet rá a gyanú a gazdasági vezetőkre is? Nem tart a szélsőséges hangok felerősödésétől?
- Az olajbizottság működését az ország számára rendkívül károsnak tartom. Etikailag pedig, mint magánember, elítélem azt a gyakorlatot, amit remélem, nem honosít meg ez a bizottság Magyarországon. A botrányoknak híre ment: külföldről elismert személyiségektől kapok kérdéseket. Igaz-e, hogy a belügyminisztert megvádolták? Mi ez az olajbotrány? Egyébként is hajlamos a világ Kelet-Közép-Európáról, mint korrupció sújtotta területről beszélni. Meggyőződésem, hogy egy ilyen ügy alapvetően hátráltatja és nehezítheti az EU-tárgyalásokat is. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy képviselő gátlástalanul rágalmazhat meg és hozhat hírbe embereket, megfelelő bizonyítékok nélkül. Mindezek után a korrekt eljárás szerint az igazságszolgáltatásnak kell mennie a maga útján. Ez talán valamennyit javítana a képen. Minden ilyen ügy kapcsán rávetülhet a gyanú a gazdaságra is: ha nem is közvetlenül, de mindenkire, aki Magyarországon döntéshozó pozícióban van. Az olajbizottság ténykedése kapcsán a kialakítandó eljárásrendet, a tanulságokat a parlamenti pártoknak közösen kellene átgondolniuk.
PAPP EMILIA-SZOMBATHY PÁL

Megj.:
* Az ABN AMRO Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank fúziójára az igent még nem mondták ki, csupán a szándék bejelentése történt meg augusztus első napjaiban, tehát ennyire sarkalatosan nem jelenthető ki múlt időben az esemény. Ebben a bejelentésben mindkét bank részéről az hangzott el, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítenek egy lehetséges fúzió. A két bank felállította már azt a csoportot, amely a statisztikák, a könyvvizsgálói jelentések stb. alapján elkészíti a megvalósíthatósági tervet, s a két tulajdonos, a belga KBC és a holland ABN AMRO az e csoport által készített adatok, jelentések alapján fog dönteni, hogy igent mondanak-e egymásnak.
A mondat másik hibája, hogy a két bank hivatalos sajtótájékoztatóján azt jelentette be, hogy az új bankban a holland ABN AMRO Bank 33%-ban fog részt venni, tehát nem 25%-ról van szó.
(BNI)
Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó