Nagyon hülyén használjuk a hitelkártyát

2007.08.07. 16:00 | Sajtószemle
A növekvő hazai hitelkártyapiac komoly árnyoldalát mutatja az a tény, hogy a pénzintézeteknél a hitelkártyás tranzakciók 20-30 százaléka még mindig készpénzfelvétel. Van olyan bank, ahol 50 százalék ez az arány. Márpedig a hitelkártyáknál ez a legdrágább megoldás.
 
Az Erste Bank statisztikájának adatai szerint csak minden második forintköltés származik vásárlásból, ám a legtöbb pénzintézetnél 20-30 százalék a készpénzfelvétel aránya. A jelek szerint tehát a magyar hitelkártya-tulajdonosokban nem tudatosult az, hogy a kártyás vásárlással ellentétben a készpénzfelvételre nem vonatkozik a kamatmentes időszak: annak az ügyfélnek, aki hitelkártyáját csapolja meg, hogy készpénzhez jusson, azonnal ketyegni kezd a havi 2-2,5 százalékos hitelkamat.
 
Jön a kamattérítés
 
Ennek az ügyfélkörnek újabb kellemetlen meglepetés lehet majd az, ha nyugat-európai társaikhoz hasonlóan a hazai bankok is elkezdenek differenciálni: az ottani pénzintézetek egy részénél eltérítették a hitelkártyához kapcsolt kamatot attól függően, hogy milyen tranzakció áll mögötte. A készpénzfelvétel után ebben az esetben az ügyfélnek magasabb kamatot kell fizetnie, mint amikor a vásárlásainak értékét nem fizeti vissza határidőre és arra terhel kamatot a bank.
 
A Napi kérdésére a K&H-nál úgy nyilatkoztak, elképzelhetőnek tartják e rendszer bevezetését hazánkban is. A Budapest Banknál egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a hitelkártya-penetráció emelkedésével párhuzamosan nagy valószínűséggel megjelenik majd a magyar piacon is ilyen konstrukció.
 
A pénzintézetek a hitelkártyákon felgyűlt tartozás után egységesen napi kamatszámítást alkalmaznak, ami a tranzakció napjától számítódik. A készpénzfelvétellel szemben – ahol ugyebár azonnal ketyegni kezd a hitelkamat – kártyás vásárlás után a kamatot visszamenőlegesen vetik ki abban az esetben, ha az ügyfél a türelmi időszak végéig a vásárlásai ellenértékét nem teljes összegben egyenlítette ki.
 
Egy költséges tévedés*
 
Közkeletű tévedés az, hogy ha az ügyfél a tartozásának csak egy részét fizeti meg a határidőig, akkor a bank csak a fennmaradó összegre veti ki a kamatot. A valóság ezzel szemben az, hogy a kamatmentes időszak védelme ilyenkor nem érvényes: az ügyfélnek a tranzakció napjától a teljes összegre eső kamatot kell megfizetnie, a hitelkeret-csökkenéssel járó kisebb tőketartozás majd csak a pénzbefizetés napjától kezd kamatozni.
 

Mint ahogy a CIB Banknál elmondták, a hitelkártyás befizetésekkor a rendszer automatikusan négyféle terhelési típusba sorolja a befizetést. Először a büntető jellegű díjakat, majd a kártyához fűződő díjakat vonják le. Az ezek után fennmaradó összegből először a készpénzfelvételek összegét írja jóvá a bank, majd ezt követően a vásárlási tranzakciók költségeinek elszámolása következik. Az egyes típusokon belül ugyanakkor a FIFO-módszert alkalmazzák a CIB-nél – vagyis a kiegyenlítésnél először a korábban felhasznált összegeket veszi figyelembe a rendszer.

* A szerk. megj: a Bankkártya.hu éppen most készített egy részletes elemzést a hitelkártyás költések részbeni visszafizetésének kamatozásával kapcsolatban. Az elemzés alapján a csillaggal jelölt bekezdést csak tájékoztató jelleggel közöltük, hiszen ezt az általános megállapítást nem minden bank osztja egységesen.

Vissza a cikkekhez

Keresés

Bank szerinti cikk szűrés

Bankkártya klub

 Email:
 Jelszó:
Elfelejtett jelszó