Nincs további fejlődés digitalizáció nélkül
2018.08.03. 08:00 | Hírek |
  
|
Ez egy többrészes cikk első része. A második rész itt olvasható.
Napjainkban számos publikáció lát napvilágot, melyben a digitalizáció szükségszerű váltásáról írnak. De milyen változásokat indukál ez a pénzügyek intézésében és mennyire vannak erre felkészülve a bankok és a magyar társadalom? Ennek jártunk utána a Bancard Kft. szakértői segítségével.
A digitalizáció nem csak a pénzügyekben, de az egész gazdaságra nézve jelentős kihívást jelent. Miközben szép lassan beszivárgott a magánéletünkbe, egyetlen ponton mégis elmaradt, ez pedig a hazai cégek, azon belül is a kis- és közepes vállalkozások (kkv) digitalizációja. A kormány erre válaszul indította el a sokrétű Modern Vállalkozások Programját a hazai vállalkozók digitális felzárkóztatása érdekében.
Azonban van még egy hatás, mely szintén a digitalizációt és az automatizációt sürgeti, ez pedig a mintegy két éve most már jelentősen érezhető munkaerőhiány, azon belül is a szakemberhiány. Ezekre azonban a cégeknek fejleszteniük kell, bár szerencsére a beruházási kedvben most épp nincs hiány: minden 4 cégből 3 fejleszteni akar, a közepes vállalkozásoknál pedig 10-ből 9. (forrás)
Mivel a magánéletünkbe már rég begyűrűzött a digitalizáció, ha másképp nem, hát a Facebookkal és az okostelefonokkal, ezért természetes az is, hogy a pénzügyeiket intéző ügyfelek (különösképpen a fiatalok) a pénzügyi szektorban is ugyanazt várják el a bankoktól, mint amit a techóriásoktól és a fintech cégektől már megszoktak.
Ezek együttes hatásaként gyűrűzik be a digitalizáció a hazai bankszektorba is.
Ha le is vagyunk maradva a digitalizációban, főleg a kkv-k területén, más országok digitalizáltsági fokához összehasonlításul az Európai Bizottság Digitális Gazdaság és Társadalom Indexét (DESI) hívhatjuk elő fokmérőnek. A DESI többféle mérőszámból következtet a digitális gazdaság állapotára. Eszerint nem vagyunk kifejezetten sereghajtók, és az eredményeink évről évre javulnak.
A digitalizáció nem öncélú. Miközben a fenti hatások eredményeképpen gyűrűzött be a mindennapjainkba, egyúttal szemléletváltozást is hozott: központi kérdéssé az ügyfélélmény vált. Korábban ez talán kevéssé volt szempont, fontosabb volt a biztonság vagy a robusztusság, de ma már az az elsődleges fejlesztési igény, hogy milyen élményt kapjon az ügyfél? Sokszor már szinte úgy tűnik, mintha ez lenne az egyetlen dolog, amire a fejlesztéseket fel kell fűzni, miközben persze az ügyfélélmény csak a végeredmény. Mögötte bonyolult adatgyűjtések, optimalizációk húzódnak meg, melyek valódi hatékonyságot hoznak.
Mielőtt megvizsgálnánk, hogy állnak ebben a hazai bankok, cikksorozatunk következő részében előbb a digitalizáltság makrogazdasági hatásairól szólunk.