Fejlemények a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban - 2013. január 18.

2013.01.18. 05:00 | Hírek

A magyar bankszektor a törvényi előírásoknak megfelelően 2013. január elsejével megkezdte a tranzakciós illeték beszedését - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI érdeklődésére. Közben a sajtóban több helyen (ahogy a Bankkártya.hu-n is) részletes kimutatások születtek arról, hogy melyik banknál mennyivel drágul a bankszolgáltatás a pénzügyi tranzakciós illeték miatt, így két ellenzéki párt felháborodásának adott hangot. A pénzügyi jogok biztosa szerint valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő pluszköltségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg. Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében. A magyar faktorpiac fellendülését eredményezheti, hogy e finanszírozási tevékenység után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, így a GF Faktor Zrt. várakozásai szerint folytatódhat az a tendencia, hogy a kis- és középvállalatok a faktoringot részesítik előnyben, és ezzel finanszíroztatják magukat.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény az idei év első napján lépett hatályba. A jogszabály szerint a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék az év elejétől. A közös - például házastársi - tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell illetéket fizetni.

A bankszövetség az MTI megkeresésére hangsúlyozta, hogy a kategóriák különböző terhelése elősegíti, hogy a fizetésforgalom a nemzetgazdasági szinten hatékonyabb elektronikus csatornák felé terelődjön.

A tranzakciós illeték átvállalásáról, illetve továbbhárításáról minden bank egyedileg döntött - fűzte hozzá a szövetség.

A piac szabályai érvényesülnek, a törvényszerűségek eltérő megoldásokat eredményeztek - hangsúlyozta Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője. Ilyen általános mértékű, magas kulccsal bevezetett tranzakciós adó máshol nem jellemző, így reális kockázata van annak, hogy egyes, nagy pénzforgalmú ügyfelek tranzakcióikat külföldre viszik - fűzte hozzá.

MSZP: a bankok áthárítják ügyfeleikre a csekkadót

Az MSZP szerint egyértelmű, hogy a bankok áthárítják ügyfeleikre a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Burány Sándor országgyűlési képviselő január 7-i budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: "a kormány újabb hazugsága lepleződött le", a gazdasági lapok adataiból ugyanis kiderült, hogy az emberek fizetik meg a tranzakciós illetékből várt 260 milliárd forintos költségvetési bevételt.

A Világgazdaság előtte írt arról, hogy a piaci szereplők - a kormány korábbi kommunikációjával ellentétben - még részben sem "nyelik le" a tranzakciós illetéket, az idei év elején szinte valamennyi hitelintézet emelte a díjait. (A Bankkártya.hu ezt már jóval korábban részletes összehasonlító táblázatokban kimutatta, sőt ezt nem csak a bankszámlákra, de a hitelkártyákra és a KKV szektor bankszámláira nézve is megtette, továbbá a sajtóban megjelenteknél előbb felhívta a figyelmet arra, hogy a kártyás vásárlás tekintetében a bankok az MKB kivételével visszaléptek a pénzügyi tranzakciós illeték kivetésétől, így a kártyás vásárlások zömmel mindenhol ingyenesek maradtak. A szerk. megj.)

"Ez kőkemény megszorítás" - jelentette ki a szocialista politikus, megjegyezve: a bankok teljes egészében áthárítják ügyfeleikre - a vállalkozásokra, a munkavállalókra, a nyugdíjasokra és a pénzüket bankban tartókra - a sárgacsekk-adó fizetésének kötelezettségét. Megjegyezte, ezt támasztják alá Kovács Levente szavai is. A Magyar Bankszövetség főtitkára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában előtte azt mondta: a tranzakciós illeték fogyasztási típusú adó, és az ilyen terheket végül általában a fogyasztó viseli.

Burány Sándor szerint az Orbán-kormány által bevezetett különadók mindegyikéről kiderült, hogy végső soron az ügyfelek fizetik meg, emellett azok hozzájárultak az infláció növekedéséhez, így a reálbércsökkenéshez is.

"Miközben tehát a kormány egyfolytában a karvalytőkével riogatott, az történt, hogy lett egy karvalykormányunk, amely elveszi, amit talál, és azt hazudja az embereknek, hogy valójában nem tőlük veszi el" - mondta az MSZP-s képviselő.

LMP: a bankok áthárítják az emberekre a tranzakciós illetéket

Az LMP véleménye szerint a bankok áthárítják az emberekre a tranzakciós illetéket - közölte Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője az MTI-vel január 7-én.

Az LMP gazdasági kabinetjének vezetője úgy fogalmazott, hogy a "kormányzati trükkök ellenére" a megszorítások árát a háztartások és a munkahelyeket fenntartó vállalkozások fizetik meg. A tranzakciós illeték újabb kiadást, növekvő terhet jelent az embereknek és a termelő cégeknek - tette hozzá.

A képviselő úgy véli, a tranzakciós illeték, valamint a többi, év közben kitalált új adó is bizonyítja, hogy amit "a kormány az egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi". Az egykulcsos adó és az "elbaltázott" gazdaságpolitika miatti költségvetési lyuk betömködésére kivetett új adókkal a kormány valójában a középosztályt és szegényeket terheli - írta közleményében a politikus.

Az LMP szerint a mindennapi pénzforgalom helyett a spekulációt kellene adóztatni, ezért csatlakozni kellene ahhoz a tizenegy EU-s tagországhoz, amely bevezeti a spekulációs célú tranzakciók megadóztatását - közölte Scheiring Gábor, hozzátéve: ennek bevételével csökkenthető lehetne az országnak az EU költségvetéséhez való hozzájárulása is.

Tranzakciós illeték - Vizsgálatot indít a pénzügyi jogok biztosa

A biztost azért kereste meg az MTI, hogy megtudja, tervezi-e vizsgálni a tranzakciós illeték alkalmazásának, továbbhárításának gyakorlatát. Válaszában jelezte: "üdvözli a Magyar Bankszövetség főtitkárának őszinteségét", aki egy január 7-i reggeli rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illetéket. Doubravszky György egyúttal közölte: vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi bankolási költségek hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a hirado.hu tudósítása szerint azt mondta, hogy a bankok többsége ügyfeleivel fizetteti meg a tranzakciós adót, mert a bankszektor három éve veszteségesen működik, és az ez idő alatt képződött hiány nem teszi lehetővé, hogy a bankok további terhet vállaljanak magukra. A főtitkár szerint az ország körülbelül negyven bankja élethalálharcot vív egymással, a verseny így évek óta nagyon erős, ami azt eredményezi, hogy bizonyos bankok kivárnak az emeléssel, illetve amelyik el tudja viselni, az nem teljes mértékben hárítja át az új terhet.

A pénzügyi jogok biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2012. november 13-án kiadott, a tranzakciós illetékre vonatkozó állásfoglalása szerint a pénzügyi intézmények nem vezethetnek be új díjat vagy költséget egyoldalú, kedvezőtlen szerződésmódosítás során. A számlaszerződés teljes időtartamára kizárólag olyan díjat vagy költséget lehet tehát érvényesíteni, amely az eredetileg megkötött ügyfélszerződésben (s az azt kiegészítő üzletszabályzatban, általános szerződési feltételekben, hirdetményben) a felek felsoroltak, rögzítettek.

A törvény a már meglévő (a számlaszerződések megkötésekor rögzített) díjak vagy költségek esetében pedig megtiltja, hogy a hitelintézet úgy módosítsa egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül a számlaszerződést, hogy ennek során megváltoztatja a számlaszerződésben (ideértve a szerződés részét képező minden dokumentációt) szereplő számítási módot - emlékeztetett.

A pénzügyi jogok biztosa a http://www.penzbiztos.hu honlapon várja a banki tranzakciós illeték áthárításával kapcsolatos fogyasztói észrevételeket.

Tranzakciós illeték - A Fidesz üdvözli a pénzügyi ombudsman bejelentését

A Fidesz üdvözli a pénzügyi ombudsman bejelentését, hogy vizsgálatot indít a bankok által közzétett díjszabások miatt - közölte a kormánypárt parlamenti frakciója január 7-én az MTI-vel.

A pénzügyi biztost azért kereste meg az MTI, hogy megtudja, tervezi-e vizsgálni a tranzakciós illeték alkalmazásának, továbbhárításának gyakorlatát. Doubravszky György válaszában jelezte: "üdvözli a Magyar Bankszövetség főtitkárának őszinteségét", aki egy január 7-i reggeli rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illetéket. Az ombudsman egyúttal közölte: vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi "bankolási költségek" hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez.

A Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a vizsgálatról szóló bejelentést. Mint írták: minden magyar ember kölcsönös tehervállalást és etikus magatartást vár el a bankoktól, amelyek "extra bevétellel rendelkezve a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás éveinek legnagyobb haszonélvezői között voltak".

A pénzintézetekre kivetett tranzakciós adót nekik kell megfizetniük, nem háríthatják át az emberekre, ahogyan azt a bankadó esetében sem tehették meg - hangsúlyozta a kormánypárti képviselőcsoport.

Közölték: a Fidesz - "ellentétben a balliberális kormányokkal, amelyek folyamatosan az embereket fejték meg" - továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ország pénzügyi stabilitása érdekében azon szektorok hozzájárulását kérje a közös teherviseléshez, amelyek azt a legkisebb áldozat árán megtehetik "tetemes profitjuknak köszönhetően".

GF Faktor: a tranzakciós illeték nem drágítja a faktoring szolgáltatást

Baltay Zsombor, a GF Faktor Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban az MTI-nek január 8-án elmondta: 2013-ban a bankok hagyományos hitelezői aktivitása - a tevékenységük eredményességét csökkentő jelentős adóterhek miatt - továbbra is csökkenő tendenciát mutat majd. A vállalati hitelpiacon továbbra is szigorúak maradnak a hitelezési feltételek, emellett hitelfelvevői oldalon sem várható érdemi keresletnövekedés. Tovább nehezíti a vállalati hitelezés magára találását a 2013. január 1-jétől bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték, amely további negatív hatást gyakorolhat a bankok hitelezési hajlandóságára - utalt rá a vezérigazgató.

Kiemelte: amint azt a Magyar Nemzeti Bank elemzése is megállapítja, ha a pénzintézetek nem lesznek képesek áthárítani ezeket a költségeket, akkor romlik a jövedelemtermelő-képességük, és ezen keresztül gyengül a hitelezési hajlandóságuk. Ha a bankrendszer áthárítja az illetéket, akkor ezzel 2013-ban tovább drágulnak a pénzügyi termékek és szolgáltatások, amire a vállalati ügyfelek a fizetési szokásaik megváltoztatásával reagálhatnak.

Baltay Zsombor rámutatott: a faktoring számára újabb kitörési lehetőséget biztosíthat, hogy mint finanszírozási formát nem drágítja a 2013. január 1-jén hatályba lépett pénzügyi tranzakciós illeték.

A vezérigazgató hozzáfűzte: a faktoring segítségével a vállalkozások jelentősen javíthatják likviditási helyzetüket és erősíthetik pénzügyi mutatóikat. A GF Faktor Zrt. például a számlaösszeg egy jelentős részét a kibocsátott számla befogadását követően, azonnal megelőlegezi és átutalja a megbízó számára. Így a cégek már rövid távon is javíthatják likviditási helyzetüket - fűzte hozzá Baltay Zsombor.

Tranzakciós illeték - Marad a nullás számla az Ersténél

A tranzakciós illeték bevezetése ellenére sem változtat az Erste Bank Hungary Zrt. a SzuperNulla nevű számlacsomagjához kapcsolódó díjmentes tételeken. A számlatulajdonosoknak így továbbra sem kell fizetniük a számlavezetésért, a saját ATM-es készpénzfelvételért, és a netbankon, telebankon végzett műveletekért.

A bank január 14-i hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye idézi Tenke Gábor lakossági és mikrovállalati termékfejlesztési igazgatót: a bank kiemelt célja, hogy aktív ügyfeleinek a lehető legkedvezőbb szolgáltatást nyújtsa, így a január 1-jétől érvényben lévő, minden lakossági pénzügyi tranzakciót terhelő illeték ellenére továbbra is díjmentesen kínálják az eddig is ingyenes számlacsomag szolgáltatásait.

Az Erste SzuperNulla bankszámla sajátossága, hogy 150 ezer forintos havi jövedelem-jóváírás esetén a számlához nem kapcsolódik sem számlavezetési, sem pedig bankkártyával végzett készpénzfelvételi díj a bankcsoport saját ATM-jeiből itthon és külföldön sem.

Forrás: MTI