Még idén elindulhat Magyarországon a Visa új digitális pénztárcája, a V.me

2015.01.15. 11:25 | Hírek

A Budapest Banknál december elején megkezdődött a Visa érintőkártya márkájának, a payWave-nek a kibocsátása immár a teljes kártyaportfólión. Ez mindenképpen áttörést jelent, így az apropó alkalmából Kiss Edével, a Visa Europe Magyarországért felelős igazgatójával beszélgettünk a Visa magyarországi helyzetéről és terveiről.

Bankkártya.hu: - A payWave a Visa érintőkártya márkajelzése. Noha a Budapest Bank az első, mely ezentúl minden Visa kártyáját automatikusan felruházza payWave márkajelzéssel (tehát érintéssel is fizethetünk vele), de eddig sem volt ismeretlen márka ez Magyarországon, hiszen az Erste Bank 2012 óta bocsát ki ilyen kártyát. Az Erste Banknál azonban csak hitelkártyaként és ifjúsági betéti kártyaként lehetett hozzájutni a Visa érintéses kártyamárkájához, így a tömeges payWave kártya kibocsátás csak most indul el Magyarországon. Ez újdonságnak számít, vagy inkább "business as usual" (= megszokott üzletmenet) már a Visa életében?

Kiss Ede: - Szerintünk ez ma már "business as usual". Elhagytuk már a visszatérési pontot, tehát ahonnan még vissza lehetett volna fordulni az érintéses fizetésre nem alkalmas kártyák felé. Az Ersténél egyébként eddig is tömeges volt a Visa érintőkártya kibocsátás, hiszen két zászlóvivő portfólión is elérhető volt. Ebből az egyik ráadásul Magyarország jelenleg egyik legsikeresebb hitelkártyája. 2014-ben egyébként arra fókuszáltunk, hogy elérjük a kritikus tömeget az érintéses elfogadásban. 2015 év elején már 30 százalék fölött jár az érintéses elfogadás. A Visa érintőkártyák kibocsátási ütemét lassította az elmúlt időszak több jogszabály-változása, mely a bankoknál rengeteg fejlesztési erőforrást vont el. 2015-ben várhatóan több nagybanknál is tömeges Visa érintőkártya kibocsátás lesz.

BK.HU: - Tehát megszűnik az a helyzet, hogy ha valaki biztonsági megfontolásból nem szeretne érintőkártyát, annak Visát ajánlanak, hiszen már abban is csak érintőkártya lesz...

K.E.: - Valóban, ezzel ez a megkülönböztetés meg is szűnik a bankoknál. De nem kell aggódni a biztonság miatt, hiszen több mint 100 millió érintőkártyánk van már Európában és a visszaélési arány megegyezik az érintőkártya funkcióval nem rendelkező chipes kártyákéval. Tehát az érintéses fizetési funkció bevezetése semmivel se növelte a visszaéléseket.

BK.HU: - A Bankkártya.hu-hoz érkezett olyan olvasói panasz, mely szerint az érintéses fizetőhelyeken nem minden esetben tudtak a Visa érintéses kártyájával, a payWave-val fizetni. Később kiderült, hogy ezeken a helyeken nem is volt kint a payWave logó. Ezek szerint létezik olyan, hogy egy elfogadóhelyen kint a Visa és a MasterCard logó is, érintéses fizetésre is alkalmas a terminál, mégsem fogadják el a Visa payWave kártyákat, csak a MasterCard PayPass kártyákat?

K.E.: - Bizonyos terminálparkon  valóban voltak ilyen problémák, de már karácsony előtt tesztelték a hiba javítását, és legkésőbb a következő hetekben, tehát februárban és márciusban teljesen eltűnik ez a különbség. A szabályozásunknak megfelelően, ahol az egyik kártyacég érintőkártyáit elfogadják, ott a másikét is el kell fogadni, hamarosan így lesz ez tehát Magyarországon is. Egyébként a payWave logó feltüntetése nem előírás, anélkül is működnie kell az érintéses fizetésnek a Visa elfogadását jelző, erre alkalmas (a "ripple", vagyis rádiójellel ellátott) terminálokon.

BK.HU.: - Hogy áll most a Visa kártyaállománya Magyarországon?

K.E.: - Körülbelül egy éve ismét megindult a magyarországon kibocsátott Visa kártyaállomány növekedése. Általában csökkenni látszik az Electron kártyák száma, de ezt ellensúlyozza a Classic (dombornyomott) kártyák terjedése.

BK.HU: - Ez érdekes, hiszen az elektronikus kártyák könnyebben eladhatóak, mert olcsóbbak.

K.E.: - Az árazás nem a Visától függ. A bankok különböző csomagokat, ajánlatokat hoznak létre, ezeknek amúgy is csak egy része az árazás.

BK.HU: - Korábban évekig beszéltünk a Visa hátrányáról a bankközi jutalék kapcsán. Végül egy európai szabályozás végett vetett ennek az állapotnak 2014. január 1-től. Hogy látják, sikerült-e normalizálni a helyzetet az elmúlt egy évben, elindulhatott-e a Visa felfelé?

K.E: - Verseny szempontjából egy semleges helyzet jött létre, hiszen már nincs megkülönböztetés a jutalékokban a Magyarországon versengő kártyatársaságok között. Másrészt viszont ez egy "business to business" (B2B) üzletfejlesztés a bankok és a kártyatársaságok között, mely egy viszonylag lassú folyamat. Látjuk, hogy megfordult a trend és az elmúlt egy évben a piaci növekedést meghaladó ütemben tudtunk növekedni, de korai lenne még végső mérleget vonni. Pozitív jeleket látunk a piacon, de ezek nem gyors ciklusok. Korábban is mondtuk, hogy attól még, hogy semlegessé vált a helyzet, nem fog minden visszafordulni az eredeti állapotba. Elszenvedtük azt a pár év versenyhátrányt, amelynek megmaradnak a nyomai, de dolgozunk azon, hogy versenyképes ajánlatokkal álljunk a tagbankjaink, tulajdonosaink és ügyfeleink rendelkezésére.

BK.HU: - A Visának korábban voltak olyan kampányai, melyek segítették a kártyák terjedését vagy az ügyfelek edukációját (= oktatását). Utóbbi években nem találkoztunk Visa akciókkal, viszont a MasterCard továbbra is akciózik. Tettek-e lépéseket kifejezetten a Visa márka erősítésére?

K.E.: - Egyrészt nem szedhetünk kötelező marketing költséget. Másrészt ha lenne is ilyen, akkor sem a Visa döntené el az összeg felhasználását. A tagbankok együttesen döntenek arról, hogy melyek azok a közös érdekű kezdeményezések, fejlesztések vagy piackutatások melyeknek nagyobb a megtérülése úgy, hogy együtt végzik, mintha külön-külön végeznék, és ez semmiféle versenyjogi aggályt sem vet fel. Azzal, hogy a Visa helyi irányító szervezetét szeretnénk létrehozni 2015-ben, megteremtjük ennek a feltételét, hiszen egy helyi Visa irányító szervezet már dönthet erről.

BK.HU: - Korábban évekig beszéltünk arról, hogy ezt a helyi irányító szervezetet a bankok nem merik létrehozni a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) való félelmükben. Ezek szerint még mindig nem él ez a szervezet az után sem, hogy a bankközi jutalék szabályozásának ügye, ami kiváltotta a GVH korábbi bírságát és vele a bankok félelmét, már államilag szabályozott?

K.E.: - Két szakaszra bontanám ezt a kezdeményezést. Amikor először felvetettük az irányító szervezet létrehozását, akkor annak fő célja a jogszerű bankközi jutalékállítás lett volna a magyar piacra. Ugyanis amennyiben a bankok maguk nem állítják ezt, akkor csak a határon átnyúló fizetésekre érvényes jutalékmérték lehet érvényben a belföldi tranzakciókra is, ami az Európai Bizottsággal szemben tett kötelezettségeink alapján 2010-ben lecsökkent. A jutalékállítást azonban a bankok aggályosnak találták a GVH vizsgálata miatt, ezért a kezdeményezésünk elhalt. Ezek után nekünk meg kellett várnunk, hogy a bankközi jutalékból származó hátrányunk megszűnjön. Most már más a helyzet. Jelenleg egy olyan helyi irányító szervezet felállításán dolgozunk, amelyben már nincs ott a bankközi jutalék állítás, így semmiféle versenyjogi aggályt nem vet fel. A testület célja a közös marketing tevékenység, innovatív technológiák piacszintű bevezetése, közös piackutatás, helyi szabályzások és nem utolsósorban a visszaélések elleni összehangolt küzdelem. Ezek egyike sem vet fel versenyjogi aggályt. De visszatérve az eredeti kérdésre: melyik a jobb megoldás? Egy önkéntesen létrehozott marketing alap, vagy egy kötelezően beszedett díj, amit aztán a kártyatársaság a saját döntése alapján tud erre vagy arra költeni? Jelenleg még nem tudjuk, melyik a jobb. Azt viszont látjuk, hogy a régióban csak Magyarországon nincs a Visának helyi irányító szervezete. A többi országban nagyon jól működnek ezek, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában is, tehát minden olyan piacon, melyek hasonlítanak a mi piacunkra. Ebből azt gondolom, bizakodóan tekinthetünk a jövőbe, itt is sikeres lehet a modell. Ma még nehéz erre vonatkozó becslést adni, de a kezdeti lépések biztatóak, a bankokat érdekli egy ilyen megoldás.

BK.HU: - Magyarországon időközben elindult a mobilfizetés, melyben még nincs Visa kártya. Mi a Visa álláspontja a mobilfizetéssel kapcsolatban?

K.E.: - Itt kétféle fizetési helyzetről és módról van szó. Egyrészt létezik az elektronikus kereskedelem típusú fizetés az interneten. Erre a mi válaszunk a V.me (ejtsd: vi dot mi).

BK.HU: - Amely még nincs Magyarországon...

K.E.: - Még nincs Magyarországon, de a szomszédos országokban már elérhető.

BK.HU: - 2015-ben várható az indulása Magyarországon is?

K.E.: - Minden tervünk, hogy ez megvalósuljon. De mire is ad ma választ egy elektronikus pénztárca? Egyrészt kényelmes fizetési módot biztosít egy elektronikus fizetési környezetben. Másrészt 3D security biztonsággal rendelkezik. (A szerk. megj.: ez olyan internetes vásárlást jelent, ahol az ügyfél a vásárlás folyamatában a tőle megszokottól eltérő tranzakciók esetén köteles azonosítani magát egy tokennel vagy a banktól kapott SMS-sel létrehozott kóddal. Ennek a kódnak a megadása nélkül a vásárlás nem fejeződhet be sikeresen.) A V.me egy olyan problémát célzott meg, hogy hogyan lehet továbbra is 3D biztonsággal fizetni úgy, hogy a kártyabirtokosnak ne kelljen végigmennie plusz hitelesítésen. A V.me erre ad egy elegáns választ- Ez egy egyszerűen bevezethető szolgáltatás a bankok részéről. A V.me-t kizárólag bankoknak kínáljuk, csak arculatot kell adniuk hozzá, mivel ezt a szolgáltatást teljes mértékben a Visa felügyeli. Ráadásul globális. Tehát nem egy egyedi megoldás a piacon, hanem bárhol ugyanúgy működik a Visa Europe területén. Az e-kereskedő csak kiteszi a V.me elfogadási márkát, vásárlóként pedig ráklikkelek és gyorsan befejezhetem a vásárlást, hiszen ez nem csak egy elfogadási márka és egy digitális tárca egyben, hanem egy ún. checkout megoldás is, tehát az ügyfél megadja a fizetőeszköz mellett a postázási és a számlázási címét is. A V.me-ben az alapértelmezett bankkártyáról egy-két klikkeléssel be lehet fejezni a vásárlást.

BK.HU: - Hol tárolódnak ezek az adatok? A kereskedőnél például valószínűleg nem...

K.E.: - A kereskedőnél semmiképpen. Ezek az adatok a Visa központi rendszerén tárolódnak.

BK.HU: - Egyszer tehát be kell ide regisztrálni és attól kezdve a V.me-vel történő fizetéskor nem kell megadni minden egyes vásárlás alkalmával a postázási és számlázási címet, hiszen azt már korábban eltároltam.

K.E.: - Így van, maga a regisztráció során van egy nagyon erős hitelesítés, utána viszont egy olyan figyelőrendszer védi a kártyabirtokos pénzét, amely minden olyan esetben, amikor furcsa fizetést tapasztal, akkor azonnal behozza a 3D security biztonságát, vagyis hitelesítésre kéri az ügyfelet.

BK.HU: - Ez a Magyarországon már két bank által is nyújtott szolgáltatás, amikor a vásárló a hagyományos bankkártyával interneten történő vásárlás folyamatában kap egy SMS-t, ami nélkül nem tud továbbmenni?

K.E.: - Többféle megoldás létezik, igen, például ez is lehet.

BK.HU: - Akkor token is lehet az SMS helyett?

K.E.: - Igen, ami éppen az ügyfél rendelkezésére áll. Ha ez a hitelesítés sikerül, akkor az ügyfél nagy valószínűséggel az, akinek mondja magát.

BK.HU: - Ha ezt az elfogadó bank beteszi a portfóliójába, az az összes kereskedőnél megjelenhet? Ott is, ahol a checkoutot a kereskedő jelenleg a saját rendszerében oldja meg?

K.E.: - A V.me alapja egyrészt a bankkártya kibocsátói oldal, ahol is egy bank a saját digitális pénztárcáját tudja kibocsátani, amelybe aztán bármilyen bankkártyát be lehet regisztrálni.

BK.HU: - Bármilyen Visa kártyát?

K.E.: - Nem, bármilyen kártyát, tehát akár MasterCardot vagy American Expresst is. Ez tehát a kibocsátói oldala a V.me-nek. Létezik emellett az elfogadói oldala, amely egy internetes kereskedő által végzett integrációt igényel a PSP-nél (PSP = Payment Service Provider, azaz pénzügyi szolgáltató - a szerk.). A PSP egy olyan informatikai szolgáltató, amely integrálja a hagyományos elfogadót egy e-kereskedővel. Amikor például egy jegyet vásárolunk, akkor átirányítanak minket egy kártyaelfogadó bank oldalára. Ezt az integrációt, illetve informatikai folyamatot egy PSP valósítja meg. A magyar piac koncentrált piac, ezekkel a PSP-kkel kell integrálni a V.me-t és akkor működni fog a kereskedőnél. A kereskedőnél semmilyen kártyaadat nem jelenik meg.

BK.HU: - A V.me-be bármilyen kártyát regisztrálhatunk, vagy csak virtuálisat, amelyik plasztiklapként nem is lett legyártva?

K.E.: - Bármilyet, tehát fizikailag meglévő kártyákat is. Akár még olyan bankkártyát is be lehet regisztrálni, amely internetes vásárlásra nem alkalmas, bár Magyarországon ismereteink szerint nincs ilyen kártya. Egy életszerű magyar helyzetben tehát bármilyen fizetési kártyát be lehet regisztrálni a vezető kártyatársaságoktól.
De visszatérve a mobilfizetésre, a digitális tárcával szemben a mobilfizetés egy másfajta helyzetre ad választ. Ez egy "face to face" (= szemtől szembe) történő fizetési helyzet. Én külön bontanám a két megoldást, mert rövid távon nem látszik az átjárhatóság közöttük. Ha ott vagyok egy boltban a terminál előtt, akkor vagy egy chipkártyával vagy egy érintőkártyával, vagy a telefonommal fizetek. A mobilfizetés tehát egy plusz funkciója a kártyámnak. Annak a generációnak, mely a mobiltelefont az élete integrált részének tekinti, így például a saját gyerekeinknek, sokkal egyszerűbb lesz a telefonjukat a terminálhoz érinteni. Ez egy fokozatos folyamat lesz, nem lesz tehát egy egyszeri átállás. Ilyen értelemben ez a kártyának egy új funkciója. És ami még egy plusz lehetőség, az az, hogy a mobiltelefonra kibocsátott bankkártya össze van kötve az okostelefonnal, vagyis tulajdonképpen egy számítógéppel. Tehát nem egy offline, elszigetelt elektronikus eszköz, mint egy fizikai bankkártya, hanem benne van egy számítógépben, így különféle hozzáadott szolgáltatásokat lehet ráfűzni vagy mellé adni. Lehet látni például a fizetési tranzakciók történetét, a kereskedőktől ajánlatokat kaphatunk, sőt célzott marketing is lehetséges. A tranzakció tehát csak eleme lesz az egész ajánlatnak és a kereskedők, bankok ki fogják használni, hogy ezen keresztül hozzáadott értéket teremthetnek.

BK.HU: - Ön azt mondta, nem látja az átjárhatóságot az internetes fizetés és a hagyományos fizetés között. A MasterCard azonban a MasterPassban egyesíteni fogja a kettőt (a PayPass márkajelzést és a MasterCard Mobile alkalmazást).

K.E.: - Mind az on-line és a face-to-face fizetési helyzetekre vannak megfelelő megoldásaink. Hogy az okostelefonban ezek milyen módon kapnak egységes felületet, márkázást, az hamarosan ki fog derülni a terjedésük kapcsán szerzett tapasztalatoknak köszönhetően.

BK.HU: - A jövőben minden kártya érintőkártya lesz, de a MasterPass mind az interneten,  mind a földi kereskedőknél azonos márkajelzés lesz. Vagyis ha nekem ugyanaz a logó szerepel a kártyámon, akkor mégiscsak leegyszerűsödik az átjárhatóság az ügyfelek számára, hiszen ahol ezt a márkajelzést látom, ott tudok fizetni, függetlenül attól, hogy egy fizikai boltban vásárolok vagy az interneten. A Visánál vannak olyan tervek, hogy egyetlen márkajelzésbe egyesítse az internetes és a fizikai elfogadást?

K.E.: -  Ezek nyilván konvergálni fognak, de konkrét választ most nem tudok adni. Életszerűen nézve ha vásárolunk az interneten, elég, ha meglátjuk a márkajelzésünket, ráklikkelünk és máris benne vagyunk a tárcánkban, ahol elérjük a regisztrált kártyánkat, így rendkívül gyors a checkout. Amikor az okostelefonnal böngészek az interneten és a kiválasztott termékért, szolgáltatásért fizetni szeretnék, akkor kiválasztom a nekem tetsző elfogadási márkát, egy-két klikk és már fizettem is. A fizikai kereskedő terminálja előtt ugyanabban a telefonban az NFC mobilfizetési alkalmazás érzékeli a terminált, feléled, egy-két klikk és szintén fizettem. Azt hiszem, ez elég intuitív.

BK.HU: - Feltéve ha ismeri a logót a kártyabirtokos. Hiszen ha jól értem, akkor a V.-me-ben egy MasterCard kártya is lehet, tehát talán még jobban keveredni fognak a dolgok...

K.E.: - A régióban számos Visa mobilfizetéses alkalmazás van már élőben. Például ilyen az Intesa Sanpaolo szlovák leánybankjánál, a VÚB Banka-nál kifejlesztett érintéses mobilfizetési alkalmazás. Hogy van-e felettük egy egységes felület, az részletkérdés. Alapjában véve a bankok valósítják meg ezeket a szolgáltatásokat. Azt kell inkább megnézni, hol vannak működő és igen sikeres alkalmazások, és hol terjednek ezek jobban, továbbá miért.