MNB: a jövőben tovább gyorsulnak majd az átutalások és folytatódik a POS telepítési projekt is

2014.06.11. 08:00 | Hírek

Az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatósága részletes tájékoztatást adott az MNB pénzforgalmi szolgáltatásfejlesztési terveiről, egyben értékelte a közelmúlt kutatásait is. Történtek-e tömeges számlamegszüntetések a pénzügyi tranzakciós illeték hatására? Mi történne, ha egy nagy bank kivonulna Magyarországról? Miért vette meg a GIRO Zrt.-t a jegybank? Mi az MNB állásfoglalása a mobilfizetésről és folytatódik-e a Fejér megyében lezajlott POS bővítési projekt? Újra fókuszban az alapszámlák? A Bankkártya.hu részletes beszámolója a sajtótájékoztatón elhangzottakról.

Az MNB pénzforgalmi jelentésének szerkezete megváltozott a korábbiakhoz képest. A retail pénzforgalom és a felvigyázó tevékenység helyett az előadás most az alábbi 4 nagyobb blokkról szólt:

• elmúlt év tendenciái
• a pénzforgalmi szolgáltatások árazása
• a pénzforgalmi szolgáltatók kihívásai a likviditás terén
• visszatekintés az MNB projektjeire, a jövő fejlesztési irányai

A cikk első részében a bankkártyákhoz és bankszámlákhoz kötődő információkat adjuk közre, a További részletek szakaszban pedig az egyéb elhangzott információkat. A teljes jelentés az alábbi linkről tölthető le (pdf, 2,1 MB, új ablakban): http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-jelentes-a-fizetesi-rendszerrol/Jelentes_a_fizetesi_rendszerrol_2014.pdf

Megváltoztatta-e a piacot a pénzügyi tranzakciós illeték és a bankközi jutalék csökkenése?

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Infrastruktúrák Igazgatóságának igazgatója azzal kezdte előadását, hogy tavaly év elején újságcikkek jeleztek várakozásokat a pénzügyi tranzakciós illeték miatti drasztikus pénzforgalmi díjemelésről, a forint forgalom és a devizaforgalom külföldre távozásáról, latolgatták, hogy csökken vagy nő a készpénzforgalom. Utólag azt láthatjuk, hogy a banki adatszolgáltatások alapján nem történt jelentős változás a pénzforgalomban. A kártyás tranzakciók továbbra is nőnek, az átutalások száma mérsékelten, de szintén nő, a készpénzfelvételek száma csökken, a csoportos beszedések száma pedig stagnál.

Voltak olyan várakozások is, mely szerint az ügyfelek az illeték hatására megszüntetik bankszámláikat. Jelentős változás azonban itt sincs, bár azoknál, akiknek több számlájuk volt, bizonyos racionalizálások történtek. Megállapítható tehát, hogy a lakossági ügyfelek továbbra is hozzáférnek a pénzügyi infrastruktúrához.

A jegybank vizsgálódott a pénzügyi tranzakciós illeték hatását tekintve is. A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, illetve emelése 2 lépésben zajlott le 2013. januárban és augusztusban. A jegybankban külön vizsgálták a háztartások hatásait és külön a vállalatokét. Azt tapasztalták, hogy első lépésben még nem hárították át a bankok az illetéket teljes mértékben, de a második fázis után viszont már az illeték szintje fölé kerültek. A vállalatoknál azonban - vélhetően a jobb érdekérvényesítési pozíció miatt - csak az indokolt mértékű áthárítás történt. A kártyás fizetéssel összefüggésben viszont emelkedtek a díjak, méghozzá nem a forgalom, hanem az éves kártyadíj formájában, melynek mértéke a duplájára emelkedett. Egy átlagos betéti kártya éves díj 1.700 Ft-ról 3.000 Ft-ra nőtt, miközben 2011-től 2013-ig stagnáltak a díjak, ami a tranzakciók számának növekedése miatt egy tranzakcióra egyre kevesebb fajlagos költséget rótt. 2013. januártól azonban mindegyik pénzforgalmi terméknél jelentős ugrás történt a havidíj, az átutalási díjak, készpénzfelvétel díjai (itt még magasabb az ugrás) tekintetében, miközben a csoportos beszedések díja nem változott jelentősen. A készpénzfelvétel kiugró díjemelkedése az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének a hatása. Az MNB fogyasztóvédelmi téren intézkedéseket hozott, melyben nem a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításának jogszerűségét, csupán a módszert kritizálta. Az intézkedések hatására a díjemelkedések helyett azok csökkenését várják a jövőben minden pénzforgalmi termék esetében. Persze hosszabb távon továbbra is kérdés, hogy a bankok hogyan érvényesítik a költségeiket.

Mint Bartha Lajos elmondta, az ingyenes készpénzfelvétel még csak február óta él, így az ezzel kapcsolatos árazással kapcsolatban még nincs adat, de "hallomásból" a tranzakciók száma csökken, az értékük viszont nő, tehát az ügyfelek alkalmazkodnak a havonta legfeljebb 2 alkalommal, legfeljebb összesen 150 ezer forint díjmentes felvételéhez. Azt lehet látni, hogy a gazdaságban lévő készpénzmennyiség növekedett. Azt azonban nem lehet mondani, hogy az ügyfelek a pénzügyi tranzakciós illeték miatt beraktároztak volna készpénzből. Több tényező is áll a növekedés mögött, de a legkevésbé ez. Először is, lementek a kamatok, így a fogyasztókat az alacsony kamat már nem motiválja a banki betétek felé. Másrészt az forint árfolyam ingadozása esetén a forint gyengülésénél az ügyfelek szeretnek spekulálni és készpénzre váltani a számlapénzüket, hogy azzal adják-vegyék a devizákat. Harmadrészt a készpénzállomány emelkedésében a szürkegazdaság készpénzigénye is benne van, mely viszont inkább felhalmozási célú, nem pedig forgalmi alapú. Végül negyedrészt inkább a készpénz bankokba történő visszaáramlása lassult le, nem pedig a készpénzfelvétel nőtt, tehát az emberek kint tartják a pénzt. Ez a mutató folyamatosan nő, ami egy növekvő gazdaság esetén természetes.

Azt is megvizsgálták, hogy mi történne, ha mindenki kivenné a 150 ezer forintot ingyen, melyre a törvény lehetőséget ad, illetve ez egyáltalán megtörténhet-e. A jövedelem viszonyokat vizsgálva egyrészt nem biztos, hogy mindenkinek van havi 150 ezer forint jövedelme, melyet felvehet, másrészt ma átlagosan 75 ezer forintot vesz fel egy ügyfél a bankszámlájáról készpénzben mely csak akkor menne fel kb. 115-120 ezer forintra, ha az összes bankkártyás fizetés és csoportos beszedés mind a készpénzforgalomba menne át, ami nem reális. Lehet, hogy lesz változás tehát de az nem várható, hogy ez drámai lesz.

A bankközi jutalék szabályozása egy másik elem, mely 2014. január 1-től él, de a piaci szereplők már tudták előre. A szabályozás keretében jelentősen csökkent a bankközi (interchange) jutalék, melyet a bankkártya elfogadása során a kereskedőtől szed be és ad tovább az ügyfél bankkártyáját kibocsátó banknak a bankkártyát elfogadó bank. A várakozás az, hogy az elfogadó bankok továbbadják ezt a csökkenést a kereskedői szektornak, ők pedig ezzel a kártyás fizetés felé terelik a fogyasztót. A nagyobb kiskereskedői láncokkal kapcsolatban áll az MNB és vannak, illetve lesznek olyan akciók, kampányok, melynek hosszú távú hatása van a fogyasztókra.

Bartha Lajos megemlítette, hogy a kártya éves díj emelése jelentős volt, ezért már nem indokolt további emelés. Az előadást követően újságírói kérdésre Bartha Lajos elmondta, hogy jegybank számításai szerint a pénzügyi tranzakciós illeték és a bankközi jutalék hatásaira együttesen igaz az a megállapítás, hogy a pénzforgalmi díjak túl vannak árazva, így az mindkettőt tartalmazza.

Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője hozzátette: a múltbeli kártyás vásárlási számokból kiindulva statikusan a 2013. októberi adat nőtt 1.700 Ft-ról 3.000 Ft-ra. Ez nem feltétlenül tartalmazza a bankközi jutalék csökkentésének teljes összegét, de jelentős részét igen, ezért nem indokolt az emelés.

A pénzügyi tranzakciós illeték további emelésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Bartha Lajos elmondta, hogy a túlzott emelésre vannak példák Dél-Amerikából, ahol bevezették, majd jelentősen emelték annak mértékét. Egy idő után ez negatív ösztönzővé válik az illeték. Másrészt az illeték szerkezete befolyásolja a pénzforgalmat, ilyen módosítás viszont lehetne. Például a készpénznél lehetne emelni, a bankkártyás vásárlásnál vagy éppen az átutalásnál pedig megszüntetni. Amit mérlegelni kell, az a költségvetési szempontok, a változás szerkezetétől függne a pozitív vagy negatív hatás.

Varga Lóránt hozzátette, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték nem változtatta meg a pénzforgalom szerkezetét egy év után. Ez nem jelenti azt, hogy a lakosság rugalmatlan a pénzügyi tranzakciós illetékre. Ennek vizsgálatához hosszabb időszak szükséges. Az optimista interpretáció szerint a jelenlegi szintek jól vannak belőve (a szint, nem pedig a szerkezet!), és a nemzetközi szinthez képest alacsonyak. A rendszer tehát biztosan nem rugalmatlan, csak egyelőre nincsenek értékelhető változások.

Magyarország pénzforgalmi helyzete az Európai Unióban

A jegybankban 3 pénzforgalmi indexet képeztek, mellyel aggregáltan kívánják mérni Magyarország elhelyezését az Európai Unióban. Ez a 3 mutató megmutatja, hogyan viszonyulunk Európához. A mutatók az alábbiak:

• átutalások éves összege a GDP-hez mért arányban
• vásárlások elektronikus fizetéssel
• közüzemi és egyéb szolgáltatások kiegyenlítése elektronikus fizetéssel.

A felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával és bankkártyával, eléri az infrastruktúrát, továbbá nem alacsony a jövedelem számlákra érkezése sem. Az átutalás GDP-hez viszonyított aránya közel van az Európai Unió értékéhez. Mivel ez alapvetően a vállalatoknak köszönhető (hiszen az átutalásokat ők végzik a lakosság felé), ezért mondhatjuk, hogy a magyarországi kultúra ebben megegyezik az EU fejlettebb felével.

A vásárlások elektronikus fizetéssel történő kiegyenlítése tekintetében nálunk 13% az éves összfogyasztás, míg az EU átlag 37%. Itt tehát lemaradás látszik, mely elsősorban a tradicionális sárga csekkre vezethető vissza, ezen felül a csoportos beszedések száma is alacsony. A közüzemi számlák 80%-át még mindig sárga csekken fizetjük, bár a sárga csekkek száma meredeken csökken. A modern fizetési módok (átutalás, elektronikus számlabemutatás) folyamatosan nőnek és ezzel morzsolják a sárga csekk hegemóniáját. A jövő feladata, hogy a számlakapcsolattal még nem rendelkező ügyfeleket is be kell vonni a pénzügyi infrastruktúrába, a már bent lévőket pedig motiválni kell az elektronikus fizetési módok választásának irányába.

A napközbeni átutalás tekintetében 7 millió adat elemzésével az derült ki, hogy az átutalások az ígért maximálisan 4 órán belüli időtartam tekintetében gyakorlatilag 2 órán belül eljutnak ügyféltől az ügyfélig, ezen belül mindössze 10 percet várakoznak a GIRO-ra eső elszámolási időben, de legfeljebb 15 percet. Ezt követően a bankok írják jóvá a tételeket átlagosan 20 percen belül, s így az egész 1 óra 40 percet vesz igénybe átlagosan. Ezzel elérték a 4 órán belüli célt, sőt az túl is teljesült.

A GIRO Zrt. megvásárlásának okai és céljai

Ismert tény, hogy az MNB úgy döntött: megszerzi a GIRO Zrt. 100%-os tulajdonrészét. A jegybank 21 banknak tett ajánlatot, ezek nyomán ma 99,03% a tulajdonrész, egyetlen szereplővel van még folyamatban a szerződéskötés. Ezt alapvetően 3 motiváció nyomán tette az MNB: 1) csökkenjenek az elszámolásforgalmi díjak, mely a korábbi magántulajdonból eredő profitelvárások miatt nem csökkenhetett tovább eddig, 2) nehéz a rendszer fejlesztése a sok a szereplő miatt, egy tulajdonban a fejlesztések egyszerűbbek, 3) kormányzati irányelv, hogy az alap infrastruktúra nemzeti kézbe kerüljön. Az MNB célja a GIRO Zrt. megvásárlásával az átutalások díjainak csökkenését továbbadni a fogyasztóknak, mellyel tovább emelkedhetnek a tranzakciószámok.

Egy újságírói kérdés feszegette az átutalási díjak további csökkenését. Az igazgató elmondta, hogy egy BKR díj ma átlagosan 15 Ft, ez 20%-os hasznot generált eddig a tulajdonosoknak. A VIBER rendszerben egy ilyen díj 320 Ft. Az MNB-ben 1999 óta költségmegtérítéses díjkalkuláció van, tehát az összes költséget elosztják a tranzakciószámmal, és ezt minden évben újra kalkulálják és növelik vagy csökkentik a díjat. A VIBER így nonprofit módon működik. A BKR-t is lehet csökkenhet nonprofitra. A jegybankban szimbolikusnak tekintik a díjcsökkenést, a lényeg az, hogy a piaci szereplők mennyit számítanak fel.

Folytatódik a POS terminál bővítési projekt

Bartha Lajos beszélt a fizetési kártya üzletág fejlesztése terén Fejér megyében indított projektről is. Itt széleskörű összefogással jelentősebb terminálkihelyezést kívántak elérni. A kártyás fizetés megteremtése javítja a pénzforgalmi hatékonyságot, másrészt az elektronikus forgalomba átkerült pénzforgalom csökkenti a szürkegazdaságot. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy felemásra sikerült a projekt, mert az eredmények elmaradtak az elvárttól, ugyanakkor a projekt keretében kihelyezett terminálok száma az országos átlag kétszeresére sikerült. A terminálok fele kisebb, jellemzően évi 10 millió forint alatti forgalmat bonyolító kereskedőkhöz került, de ez a projekt szándékolt célja is volt egyben. Negatívum volt viszont a sok nehézség, mely időcsúszást okozott. Egyrészt kényesen ügyeltek a versenysemlegességre a sok szereplő és mindkét kártyatársaság miatt, ami több hónapra növelte az attitűd és a dokumentumok mindenki számára elfogadható változatának kialakulását, végül épp ekkor pörgött csúcsra a kasszarendszerek bevezetése is. A projekt következtetése: vegyük a tapasztalatok pozitív oldalát, és nézzük meg, hogyan kell továbblépni. Nem adják tehát fel, további közös programok lesznek ugyanezzel a szereplői körrel, sőt újabb szereplőkkel is, és a nagyobb siker érdekében kampányokat is kidolgoznak rájuk.

A Bankkártya.hu kérdésére Bartha Lajos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Fejér megyei projekt eredetileg tervezett POS terminálszámának felső határa a projektben rendelkezésre álló 1 millió euró, azaz 300 millió forint volt. Terminálonként mintegy 100.000 Ft-os költséggel számolva ez legfeljebb 3.000 terminálra lett volna elég. Fejér megyében azonban 5.000 kereskedelmi egység van, így 4-500 POS terminál már nagy siker lett volna. Végül nagyságrendileg mintegy 100 POS terminál kihelyezése történt meg a projekt hatására, mellyel 10 millió forintot költöttek el. Bartha Lajos megismételte, hogy ez a bővülésszám kétszerese a normál ütemnek.

Újságírói kérdésre felmerült, hogy a taxistörvényhez hasonlóan nem lehet-e kötelezni az egyes piaci szereplőket bankkártya elfogadásra? Bartha Lajos válasza szerint egy jogalkotó dönthet ennek előírásáról, de ez nem lenne érdeke a bankrendszernek. Ugyanis a bankkártyás elfogadó bank egy kereskedő bekötésével mindig kockázatot is vállal, s egy ilyen jogalkotói döntéssel ezt a kockázatot ráterhelnék a bankokra. Bizonyos paraméterek mentén viszont lehetne ilyen szabályokat alkotni. A POS terminál bővítési munka folytatódik, új szereplők (pl. szabályozók) bevonásával, nem állnak tehát meg.

Mi történne, ha egy nagy bank kivonulna Magyarországról?

Azt is elemezték pénzforgalmi szempontból, hogy mi történne, ha egy nagy bank kivonulna Magyarországról, mert ezzel a témával is sokat foglalkozott a sajtó. Ha egy nagyon nagy bank kivonul, eladja, átadja, vagy leépíti a portfólióját, akkor 4 tényezőt befolyásol:

• hogyan változik a rendszerek forgalma
• hogy alakul a rendszer koncentráció
• hogyan változik a kritikus résztvevői kör
• s végül a kockázat hogyan változik.

A fő következtetés Bartha Lajos szerint az, hogy nem látnak komoly pénzügyi sokkot, mert attól függően, hogy milyen szereplők veszik át a helyét, másképp alakul a pénzforgalom. A legnagyobb kockázat leginkább egy nagybank nagybank részére történő áttranszferálása csökkenti leginkább a rendszerforgalmat, növeli a rendszerkoncentrációt, de ez a hatás sem számottevő. Egy új piaci szereplő megjelenésénél, illetve közepes méretű bankhoz történő átadásnál negligálható ez a kockázat. A takarékszövetkezeti szektorban egy jelentős koncentráció ment végbe, ezáltal az integráció hatására eltűntek egyes szereplők. Megnézték, mit okoz ez és itt sem találtak jelentős kockázatváltozást.

Jövőkép a jegybank szemszögéből

Az igazgató elmondta azt is, hogy milyen irányokat látnak most a fizetési rendszer fejlődésében. Az első a nagy számú szereplők bevonásával zajló, mobilfizetést biztosító magyar MobilTárca projekt, mely párhuzamosan fut az egész világban fejlődő mobiltechnológiai átállással (NFC). A jegybankban mérik a mobilfizetés arányát, ez ma még nem látható (a kereskedelmi indulás csak év végére várható - a Bankkártya.hu szerk. megj.). A következő évek inkább a mobilfizetés infrastruktúrájának kialakulásáról fognak szólni, a valós helyzet csak hosszabb távon lesz látható, hogy a mobilfizetés megközelíti-e a bankkártya népszerűségét. Látják, hogy ez lesz a jövő iránya, de ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az MNB a piaci szereplők széleskörű együttműködését látja szükségesnek.

A tájékoztató utáni újságírói kérdés volt a mobilvásárlás alapú mobilfizetés szabályozása. Mint Bartha Lajos elmondta, ennek szabályozása egyszerűbb, mint a BitCoin-é, hiszen megfoghatók a szereplők. A kártyarendszereket az MNB nem vigyázza fel, mert csak azt érdemes, ahol nagy rendszerkockázat. A kártyarendszerekben sok tranzakció kis összeggel zajlik, és a mobilfizetés ugyanaz. Az MNB természetesen bármikor kiterjesztheti a felvigyázói hatáskörét, ehhez gyűjtik az adatokat, figyelik a piacot, de most nem látszik a beavatkozás szüksége, még a bankkártyánál sem, az Európai Unióban is még csak most alakul a kártya felvigyázás.

Az igazgató beszélt a GIRO-val kapcsolatos tervekről is. Egyrészt tovább fognak gyorsulni az átutalások. Most - ahogy már utaltunk rá - 2 óra alatt megy át egy átutalás Magyarországon, de a világban a kis értékű lakossági pénzforgalom is a real time, online átutalások felé mozdult el. Ennek vizsgálják a bevezethetőségét Magyarországon is. Aztán ennek alternatíváját is vizsgálják, mely szerint inkább a jelenlegi napi 5 ciklust sokszoroznák 10-re vagy akár 15-re is. Mivel a kettő párhuzamos fejlesztés, ezért a döntésig mindkettőt vizsgálják.

Egy harmadik cél, hogy a 2012-ben bevezetett napközbeni átutalási rendszer után megszüntessék az éjszakait. Erre már van céldátum, de még titkos, mindenesetre Bartha Lajos úgy fogalmazott, hogy a határidő belátható időn belüli. Ennek megvalósításához a csoportos beszedést ki kell venni a rendszerből (ezek ugyanis jelenleg még nem a napközbeni átutalási rendszerben vannak), és erre vagy a jelenlegi magyar megoldás lesz a válasz, vagy el kell mozdulni a SEPA beszedés irányába. Ezeket az elképzeléseket hamarosan a bankszektor elé tárják. Másrészt jelenleg a régi rendszerben teljesülnek a Magyar Államkincstár átutalásai is, ezért a MÁK-nak is képesnek kell lennie a napközbeni átállásra.

Bartha Lajos végül a BitCoinról és az egyéb virtuális fizetőeszközökról beszélt. Korábban kiadtak már egy közleményt a virtuális fizetőeszközökről, és a helyzetet ebben a mostani jelentésben részletesen be is mutatták. Állásfoglalásukról röviden szólva az igazgató elmondta, hogy a szakértők szerint az a megállapítás, hogy a virtuális fizetőeszközök megreformálják és lecserélik a jelenlegi monetáris rendszert, nem reális. A jegybank szakértői nem vitatják, hogy bizonyos fizetési helyzetekben jó megoldás lehet, de áttörés nem látszik, ugyanakkor sok probléma van velük. Először is nem tudjuk, ki a kibocsátója, hiszen egy különleges infrastruktúrában jön létre, ezáltal nincs is kit felügyelni, sőt magát a rendszert sem tudják felügyelni, hiszen rendszer sincs. Másrészt nincsenek fogyasztóvédelmi szabályok sem, miközben a forint fizetés, a bankkártya, az internetes átutalás során egyértelmű felelősségi viszonyok jönnek létre megfelelő kárviselési szabályokkal és a rendszert felügyelő hatóságokkal, szükség esetén bíróságokkal is. A virtuális fizetőeszközöknél viszont semmi ilyen nincs, így a fogyasztók jelentős kockázatot futnak. A jegybankban nem kívánják a virtuális fizetőeszközök halálát, csak a fogyasztók figyelmét kívánják felhívni arra, hogy legyenek tisztában a kockázatokkal.

A további részletekben a bankkártyától távolabbi területekkel kapcsolatos információkról számolunk be, így a pénzforgalmi infrastruktúra helyzetéről, az alapszámlákkal kapcsolatos változásokról, a banki likviditáskezelés kihívásairól és az ehhez kapcsolódó 2 hetes kötvény betétté alakításáról.

További részletek:

A pénzforgalmi infrastruktúra helyzete Magyarországon

A fizetési rendszerről szóló éves jelentés legfontosabb üzenete, hogy a Bankközi Klíring Rendszer (BKR), a KELER csoport értékpapír elszámolási infrastruktúrája és az MNB által felügyelt nappali átutalási rendszer hatékonyan és biztonságosan bonyolította a forgalmat. Kis mértékben nőtt a forgalom mindhárom szolgáltatásnál.

A forgalom 55-szörösen forgatja meg a GDP-t egy évben, ezzel Európa középmezőnyében helyezkedünk el. A rendszerek megbízhatósági szintje igen magas, az incidensek száma minimális. Az MNB méri ezeket a bankközi klíringrendszerben (BKR) és beleszámítja azt is, amit az ügyfelek nem érzékelnek, ezért van néhány kiugrás, de 2012-ben, a napon belüli átutalás indulásakor ez természetes is volt. A VIBER (azonnali átutalást nyújtó rendszer, melyet elsősorban nagy összegekre, vállalkozók használnak) 2012-hez képest is javult. Mindössze egyetlen hónapban csökkent az amúgy is nagyon szigorú, 99,7%-os MNB-elvárású szint, de egyébként 100% volt végig. Ugyanez igaz a KELER rendszerére is.

Minden hibatípusban 1 kivételével csökkent a banki szabálytalanságok száma. A "nem megállapodás szerint sorbaállított tételek"-nél tapasztaltak csak emelkedést, de ez nem egy meghatározó, jellemző tranzakciótípus, így az értéknapos kezelés, illetve a jóváírás időtartama az megfelelő. Az MNB a jövőben növeli az ellenőrzések számát és magukat az ellenőrzéseket is szigorúan kezeli, továbbá erősebben bírságol. Bírságra eddig 6 banknál volt szükség a bankközi klíringrendszerrel kapcsolatban.

Egy következő újságírói kérdés a magyar és az Európai Uniós pénzforgalmi fejlettséget taglalta. Mint Bartha Lajos elmondta, az összehasonlítás nem könnyű, mert részletezettségét tekintve a magyar pénzforgalmi adatszolgáltatás az élmezőnybe tartozik. Ez az EU-ban nehezebb. Az európai központ bank Kék könyv címmel publikál ugyan adatokat, de sok benne a "nincs adat". A magyar fejlődés viszonylag jó, 1 év alatt 1,2%-kal nőttek a bankkártyás és elektronikus vásárlások, 1%-kal nőtt a számlafizetések átállása is elektronikus fizetésre. A változásokat 3-4 év múlva, a hosszú távú mutatókkal lehet majd jobban vizsgálni. Utoljára 2010-ben volt egy ilyen elemzésük, aktuális lesz ezt megismételni, amelyet 5 éves távlatban érdemes. Az látszik, hogy nálunk nagyobb a növekedési ütem, mint az Európai Unióban. A fejlett gazdaságokban is elég magas az elektronikus vásárlások növekedési üteme, ott kétszámjegyű, és itt nálunk is közelíti ezt, az elfogadóhelyi hálózat is bővül.

Alapszámlák - hamarosan újra fókuszban

Az Európai Unióban születőben van egy alapszintű fizetési számlákra vonatkozó irányelv, amely annak magyarországi implementálása után fog a hazai szereplőkre vonatkozni, s hoz majd változásokat. Az új követelményrendszer ugyanis a jelenlegi bankszövetségi ajánlással nem egyezik meg teljesen, ez generálja majd a változásokat. Az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó irányelv egy alacsony költségek mellett alapszolgáltatásként biztosított számláról szól, s biztosítania kell a számlaváltást és a költségek átláthatóságát.

A bankok likviditási kihívásai

A napközbeni átutalás növelte a likviditási igényt - tért át a harmadik nagyobb témára az igazgató. Itt 3 nagyobb sokkot, változást, kihívást vizsgáltak. Az egyik, hogy a napközbeni átutalás 2012-es megjelenésével naponta többször kell likviditást biztosítani ahhoz, amihez korábban csak éjszakára kellett. Nagyon komoly feszültségek voltak a bankokban, hogy hogyan tudnak megfelelni ennek. Két komolyabb változást láttak a jegybank munkatársai. Egyrészt a BKR-be átterelődött bizonyos VIBER forgalom (az 1999. szeptember 3. óta üzemelő VIBER azonnali átutalást tesz lehetővé, melyet elsősorban a vállalkozói szféra használ). Azok az átutalások kerültek át, ami nem sürgős néhány percre, de 1 napnál sürgősebb, jellemzően nagy összegű tételek. A másik alkalmazkodás, ahogy a VIBER szereplők a likviditásukat menedzselik napközben a VIBER üzemidő meghosszabbítása óta, illetve a napközbeni átutalás megjelenésével 2012. második fele óta: a piaci szereplők a tranzakcióikat később adják be, ezáltal a vállalati fizetések a nap második felében zajlanak. A napközbeni átutalás 2 utolsó ciklusa jóval nagyobb forgalmat számol el, mint az első 3 ciklus. A jegybank végső megállapítása az, hogy a szereplők megfelelően gondoskodnak a likviditásról, készülnek rá.

A másik vizsgálat tárgyát az képezte, hogy a növekedési hitelprogram befolyásolta-e a likviditást. A bankok ugyanis a zárolt értékpapír állományból és a hitelkeretből biztosítják a likviditást. A jegybank munkatársai azt látták, hogy a szereplők rugalmasan alkalmazkodtak: megemelték a hitelkeret. Így nem alakult ki sokk a pénzforgalomban a növekedési hitelprogramnak sem az első, sem a második szakaszában, a likviditás kellően rugalmas.

Az MNB a 2 hetes kötvényt betétté alakítja, ezt így nem lehet a pénzforgalomra fedezetként felhasználni. Ennek az állománya jelentős. Azt elemezték, hogy ha ez megtörtént volna 2 évvel ezelőtt, a szereplők hogyan alkalmazkodtak volna a helyzethez a likviditás szempontjából. Makroszinten ez a változás nem kíván alkalmazkodást, van elegendő fedezet. Egyéni szinten azonban már más a kép. Vannak olyan szereplők, akiknek sok likviditása van, s vannak, akinek kevés, köztük van, ahol nagy az MNB kötvény állomány az MNB portfólióban. A likviditás kezelésében ez utóbbi eset okozhat problémát. A zárolt állományokban egy kb. 500 milliárdos alkalmazkodásra lehet szükség, ez a legnagyobb forgalmú nap legrosszabb értéke. Többféleképpen lehet alkalmazkodni, melyet a szereplők ki fognak használni kombináltan is. Egyrészt nem minden értékpapírt zárolnak most sem, van még zároltatható állomány, ezt be tudják vonni. Másrészt további lehetőségek közül választhatnak, így növelhetik a számlaegyenlegüket, a kötelező tartalék kihasználtsági szintjüket is (2%-ról 5%-ra), állampapírokat vásárolhatnak (utóbbit ösztönzi is a jegybank). Az MNB várakozása az, hogy nem lesz fennakadás emiatt a pénzforgalomban.

Újságírói kérdésre végül Bartha Lajos arról beszélt, hogy a hitelkeret kihasználtsági mutató pénzforgalmi szempontból aggregált szinten 10% körül van. A számlaegyenleg és hitelkeretet 10%-ban kell csak használni a pénzforgalmat zökkenőmentesen le lehessen bonyolítani. Egyéni szereplőnként lehetnek kiugrások, akár több száz milliárd Ft is hiányozhat egy napon, de ennek kezelését szereplőnként kell kezelni és ezek menedzselhetők. Mint Bartha Lajos megemlítette, külön cikk lesz az MNB Szemlében a kötvény átalakítással kapcsolatban.

Magyarország a CLS-ben

A devizakiegyenlítési kockázat csökkentése érdekében az MNB egy projektet kezdeményezett, mellyel a forintot bevezetik a CLS nemzetközi elszámolási teljesítési mechanizmusba (folyamatosan kapcsolt kiegyenlítési mechanizmus). A CLS egy New Yorkban székelő bank, és a rendszerben jelenleg 17 devizában kockázatmentesen egyenlíthetők ki az ügyletek. A pénzügyi stabilitással foglalkozó kollégákkal együtt úgy látják, hogy Magyarország számára előnyös lenne bekerülni ebbe a mechanizmusba. A rendszerben már benne van a dán, svéd, norvég deviza és az euró is. Eddig többszörös egyeztetés zajlott a hitelintézetekkel és a CLS-sel. Januárban született meg a szándéknyilatkozat. Erre elindult egy átvilágítási folyamat, melyben most különféle kockázatokat vizsgálnak. Ez augusztus végére várhatóan sikeresen lezajlik, ekkor indul az implementációs szakasz. Az átvilágítási a szakasznak a célja, hogy megállapítsa azokat az MNB reményei szerint kisebb alkalmazkodási kérdéseket, melyeket esetleg változtatni kell Magyarországon azért, hogy a forint csatlakozhasson ehhez a rendszerhez. A tervek szerint jövő év ilyenkor már a CLS rendszerben lehet majd teljesíteni a forinttal szemben kötött devizaügyleteket.